Szombaton immár hagyományos, ám idén különleges körülmények között valósult meg a Budapest Büszkeség Menet (Pride), amelyre – a rendőrségi tiltás ellenére – százezernél is többen vonultak fel. Az esemény szervezői eredetileg a Kálvin téren terveztek vonulni, ám az útvonalat végül a Mi Hazánk ellentüntetői miatt változtatták meg. A rendőrség a menet biztonságának érdekében ideiglenes kamerákat telepített a környékre, ám arról egyelőre nincs hivatalos információ, hogy a résztvevőkre utólag pénzbírság vár-e. Cikkünkben összefoglaljuk a menet legfontosabb történéseit, a jogi vonatkozásokat és az Európai Unió által indított adatvédelmi vizsgálat részleteit. 1. Ideiglenes kamerák és módosított útvonal: Az RTL híradása szerint a hatóságok szombaton ideiglenes biztonsági kamerákat helyeztek ki a menet eredetileg kijelölt útvonalán, a Kálvin–Ferenciek tere–Kossuth Lajos utca vonalon. A kamerák célja a közrend és a béke fenntartása volt, különös tekintettel a korábban bejelentett Mi Hazánk ellentüntetők esetleges provokációira. Végül azonban szakértői és szervezői konzultációk nyomán a menet útvonala elkerülte a Kálvin teret: a felvonulók a Szabadság híd–Kossuth Lajos utca útvonalat követték, ami biztosította a zavartalan haladást és minimalizálta az ellentüntetők közelségét. A rendőri vezénylet zökkenőmentesnek bizonyult, emiatt a menet végig biztonságos keretek között zajlott. 2. Tömegek a tiltás ellenére: Bár a rendőrség előzetes határozatában betiltotta a rendezvényt – hivatalos indokként közrend- és közbiztonsági veszélyt említve –, a szervezők százezres részvételt regisztráltak. A budapesti utcákon felvonulók az LMBTQ+ közösség jogaiért és az elfogadásért tüntettek, élénk zászlók és feliratok kíséretében. A hatósági tiltás és a módosított útvonal ellenére a menet végig feszült, de békés légkörben zajlott, és nem érkezett jelentés személyi sérülésről vagy tömegoszlatásról. 3. Pénzbírság – mi várható és mi nem? 3.1 Büntetési kilátások: