„Ne húzzatok ki… mindkét lányom a kezemet fogja.”
Ez a könyörgés, a venezuelai Vargasban 1999-ben pusztító lavina közepén, az örök szeretet és kétségbeesés visszhangjává vált. Egy apa volt, akit eltemetett a sár, és görcsösen kapaszkodott abba az egyetlen dologba, ami számított neki: a lányaiba. Inkább velük együtt süllyedjen el, minthogy elengedje őket.