Budapest
Related Articles
Az Európai Unió egy új jogi trükkel véglegesítené a mintegy 210 milliárd eurónyi, Európában parkoló orosz jegybanki vagyon befagyasztását, úgy, hogy közben kiveszi a tagállamok kezéből a vétót, vagyis Orbán Viktor sem tudná megakadályozni a döntést. Bóka János az Indexnek azt mondta: szerinte ez nem egyszerű szankciótechnika, hanem veszélyes jogalapváltás és lopakodó hatáskörbővítés, amely precedenst teremthet arra, hogy Brüsszel a jövőben is megkerülje az egyhangúságot. A magyar kormány szerint ha bebizonyosodik a „jogalappal való visszaélés”, végül az Európai Unió Bíróságán maradhat az egyetlen valódi fék.
Az Európai Unió az ukrajnai háború kitörése után gyorsan és a megszokott jogi keretek között reagált Oroszország fellépésére. Szankciókat vezetett be, befagyasztotta az európai pénzügyi rendszerben lévő orosz állami vagyont, és világossá tette, ezek az intézkedések ideiglenesek, rendszeres felülvizsgálathoz kötöttek, és csak a tagállamok egyhangú döntésével tarthatók fenn. Három évvel később azonban ez a keretrendszer megbillenni látszik.
Az unió olyan jogi mechanizmust hagyott jóvá, amely véglegessé tenné mintegy 210 milliárd eurónyi, döntően az orosz jegybankhoz tartozó vagyon befagyasztását, miközben kikerülné a tagállami vétó lehetőségét. Bóka János európai uniós ügyekért felelős minisztere szerint ez már nem pusztán Oroszországról szól. Az uniós jog egyik alapelvének újraértelmezéséről, egy veszélyes precedens megteremtéséről van szó.
A szankciós rendszer eredeti logikája
Mielőtt a részletek egymásra torlódnának, érdemes az elején visszalépni a történet legelejére. Ahogy azt már említettük, az Európai Unió közvetlenül a háború kitörése után, a bevett jogi keretek között vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben. Ezek egyszerre érintettek magánszemélyeket és gazdasági szereplőket, korlátozták bizonyos szektorokban a gazdasági együttműködést, és rendelkeztek az unió területén található orosz állami vagyon befagyasztásáról is.
Ennek a vagyonnak a legjelentősebb része az orosz központi bank devizatartaléka, amely részben európai állampapírokban és kötvényekben megjelenő követeléseket, részben pedig már lejárt értékpapírokból származó készpénzt jelent.
Ezeket az eszközöket részben európai bankokban, részben elszámolóházaknál, így például a belga Euroclearnél tartják
– mondta Bóka János az Indexnek.