Budapest
Related Articles
Szia Andi, a nevem Zoli. A Te szemedben én még a kommunikációt sem érem meg, hiszen csóró vagyok, nem tudom, hogy fizessem ki a rezsim. Tudod miért nem tudom kifizetni néha a rezsim? Elmondom.
Tudod, lehet, hogy téged egy -egy szereplésedért több százezer forinttal jutalmaznak, biztos meg is érdemled, nem tagadom, de egy hétköznapi embernek 100 ezer forintért, főleg faluhelyen, egy egész hónapot, napi 10 órában le kell dolgoznia. Fel tudod te fogni, hgy mennyire sok munka, milyen kevés pénzért? Fizikai munka Andi, nem az amit te csinálsz a tv-ben. De ezt hagyjuk.
Van egy beteg édesanyám, akit támogatnom kell, hiszen a gyógyszerei havonta 15 ezer forintba kerülnek, és 28500 a nyugdíja. Igen, annyi a nyugdíja, mint amit te megebédelsz egy nap egy csinos étteremben. Neki ebből egy hónapig kéne eléldegélnie.
Van 2 gyermekem, és házam. Fával fűtünk, ami rettentően drága. Sokat kell fűtenünk, mert a ház nincs leszigetelve, vályog ház, még a szüleimé volt, akik meghaltak sajnos. Munkás ruhában járok, nem elegáns öltönyökben, nincs pénzem néha mindenre, de a családban megtaláltam azt ami boldoggá tesz. A gyermekeim öröme, és az ölelése eltöltti a szívem szeretettel.
Tudod, én nem is akarnék egy ilyen értékrendű lánnyal beszélgetni. Még ha Te fizetnél akkor sem.
Maradok Tisztelettel: Kovács Zoltán
Ki az aki egyetért Zoltánnal?
