Budapest
Related Articles
Két fronton szorul a hurok Szijjártó Péter körül: rendőrségi nyomozás és nemzetbiztonsági vizsgálat indul
A BRFK már Szijjártó Péter utazásait vizsgálja
Orbán Anita külügyminiszter pénteken világossá tette: Szijjártó Péter körül már nem egyszerű politikai vita zajlik. A volt külügyminiszter ügyei két komoly fronton is napirendre kerültek. Korábbi utazásai miatt a Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomoz, a BYD-hoz történt gyors átigazolása miatt pedig összehívják az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságát.
Orbán Anita egyik legfontosabb kijelentése az volt, hogy Szijjártó Péter korábbi utazásainak ügyében már a BRFK nyomoz. A külügyi átvilágítás során ugyanis hatalmas összegek kerültek elő a volt miniszter magángéphasználatával kapcsolatban.
A minisztériumi adatok szerint Szijjártó 2022 és 2026 között összesen 53 alkalommal bérelt magángépet hivatali utakhoz, 4 865 701 595 forintért. Csak 2025-ben 19 alkalommal utazott bérelt repülőgéppel, több mint kétmilliárd forintos költséggel.
A kiadások évről évre emelkedtek. 2022-ben öt magángépes út mintegy 296 millió forintba, 2023-ban tizenhárom út 850 millió forintba, míg 2024-ben tizenöt bérlés több mint 1,5 milliárd forintba került. 2026 elején egyetlen magángépbérlésért is több mint 161 millió forintot fizettek.
Négy év, 53 alkalom, majdnem ötmilliárd forint. A külügyminiszter szerint azonban nemcsak a költségek voltak indokolatlanul magasak, hanem több út megszervezése is teljesen ésszerűtlennek tűnik.
Példaként említette a Pozsony–Budapest útvonalat, amelyen szerinte magángéppel akár tovább is tarthatott az utazás, mint autóval. Ráadásul olyan repülőgépeket is lefoglaltak, amelyekkel végül senki nem utazott.
Egy Pozsonyba lefoglalt gépért több mint 18 millió forintot fizettek úgy, hogy azt végül nem vették igénybe. Egy Maldív-szigeteket és Libanont érintő, szintén elmaradt repülés pedig 32 millió forintba került.
A dokumentumok alapján olyan repülőkre is ment közpénz, amelyek végül fel sem szálltak az utasokkal.
A minisztérium korábban jelezte, hogy az átvilágítás során a büntetőjogi felelősség kérdését is vizsgálják. Orbán Anita mostani bejelentése szerint az ügy egy része már eljutott a rendőrségig.
Ez már az a pont, ahol nem kommunikációs csatáról, hanem számlákról, szerződésekről, foglalásokról és konkrét pénzmozgásokról beszélünk.
A BYD-hoz történt átigazolás miatt is vizsgálat következik
Szijjártó Péter számára nem a magángépes utazások jelentik az egyetlen problémát. Orbán Anita azt is bejelentette, hogy a BYD-ügy miatt összehívják az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságát.
A külügyminiszter szerint Szijjártó új munkahelye morálisan és nemzetbiztonsági szempontból is „nagyon súlyos kérdéseket” vet fel.
Szijjártó Péter 2026 tavaszáig vezette a magyar külgazdasági és külügyi tárcát, majd július 15-én lemondott parlamenti mandátumáról. Ezután közölte, hogy a kínai BYD vállalatcsoport külső kapcsolataiért és új üzletágaiért felelős vezetőként folytatja pályafutását.
Orbán Anita szerint mindez alig két hónappal azután történt, hogy Szijjártó távozott a kormányból. Külgazdasági miniszterként jelentős állami támogatásokhoz kapcsolódó szerződéseket írt alá a BYD magyarországi beruházásával összefüggésben, majd rövid időn belül ugyanennek a vállalatnak lett globális vezetője.
Ha van ügy, amely ordít egy alapos összeférhetetlenségi és nemzetbiztonsági vizsgálatért, akkor ez pontosan ilyen.
A probléma nem önmagában az, hogy egy volt politikus a magánszektorban helyezkedik el. A kérdés az, milyen közvetlen kapcsolat alakulhat ki egy korábbi döntéshozó és az általa miniszterként támogatott vállalat érdekei között.
Orbán Anita szerint Nyugat-Európában általában meghatározott időnek kell eltelnie aközött, hogy valaki egy kormányzati döntéshozói székből az érintett vállalat vezetésébe kerüljön. Szijjártó esetében azonban ez nem évekkel később történt.