Orbán Viktor tizenhat év után először ellenzéki politikusként mondta el hagyományos tusványosi beszédét. A Fidesz elnöke nem elsősorban a választási vereség okait kereste, hanem a Magyar Péter vezette Tisza-kormány rendszerét támadta, gazdasági és politikai fordulatot jósolt, pártjának pedig a „nemzeti ellenállás” megszervezését jelölte ki feladatként.
A 2026. július 25-én elmondott beszéd legfontosabb üzenete az volt, hogy Orbán Viktor nem tekinti lezártnak saját politikai pályáját vagy a Fidesz történetét. Éppen ellenkezőleg: arra készítené fel politikai közösségét, hogy kivárja a Tisza-kormány szerinte elkerülhetetlen meggyengülését, majd a csalódott kormánypárti választók bevonásával ismét többséget építsen.
Orbán Viktor szerint új politikai rendszer alakult ki Magyarországon
A volt miniszterelnök a beszéd jelentős részében azt próbálta meghatározni, milyen rendszer jött létre Magyarországon az áprilisi választások után. Saját értelmezése szerint az új hatalom személyre szabott és visszamenőleges jogszabályokkal korlátozta politikai ellenfeleit, a közjogi vezetők leváltásával pedig felszámolta a jogállami ellensúlyokat.
Orbán ezeket az intézkedéseket önkényuralmi fordulatként írta le, a parlamenti mandátumokra vonatkozó időkorlátot és más alkotmánymódosításokat pedig illegitimnek nevezte. Azt állította, hogy ezek célja már nem csupán a Fidesz leváltása, hanem a legerősebb ellenzéki párt tartós ellehetetlenítése.
A beszéd egyik legerősebb hasonlatában Magyarországot Venezuelához mérte. A Fidesz elnöke szerint a politikai önkény, a gazdasági nyomásgyakorlás és az ellenzék intézményes üldözése olyan rendszert alkot, amelynek bizonyos formái korábban főként Dél-Amerikában jelentek meg. Fontos, hogy ezek Orbán Viktor politikai állításai és értelmezései, nem a beszédtől függetlenül igazolt ténymegállapítások. A HVG tudósítása szerint Orbán államcsínyt is emlegetett, és az új hatalommal szembeni nemzeti ellenállást hirdetett.
Önkritika helyett ellenállási politikát választott
Orbán elismerte, hogy a Fidesznek meg kellene értenie, miért fordult el tőle a választók jelentős része. Rögtön hozzátette, hogy szerinte erre most nincs elegendő idő, mert veszélybe került az ország szabadsága.
Ebből vezette le a Fidesz új stratégiáját: hagyományos ellenzéki politizálás és hosszas önvizsgálat helyett ellenállási politikára kell áttérni. A vereséget nem a teljes tizenhat éves kormányzás elutasításaként értelmezte. Úgy fogalmazott, hogy a választók elsősorban az utolsó négy évre mondtak nemet.
Egyetlen közvetlen bocsánatkérést tett: azért vállalt felelősséget, hogy Magyar Péter korábban a Fidesz politikai rendszeréből érkezett. A párt működésével, személyi összetételével vagy politikájával kapcsolatban nem jelentett be átfogó megújulást.
A Fidesz ernyő lenne a Tiszából kiábrándulók felett
Orbán elképzelése szerint a parlamenti Fidesz-frakciónak Bóka János vezetésével azt kell bizonyítania, hogy bármikor képes lenne a jelenleginél jobb kormányt felállítani. Magának a pártnak ennél szélesebb szerepet szánt: politikai ernyőként, szervezőközpontként és „faiskolaként” kellene támogatnia mindazokat, akik a szabadság védelmében szembefordulnak a kormánnyal.
Ez a terv túlmutatna a Fidesz hagyományos táborán. Orbán számítása szerint a párt mintegy 2,5 millió szavazója önmagában nem elegendő a többséghez, ezért szükség lesz azokra is, akik a Tiszára szavaztak, később viszont csalódnak a kormányban.
Budapest