Budapest
Related Articles
Fordulat az Orbán-korszak ügyeiben: az Európai Ügyészség már 2021-igvisszamenőleg vizsgálódhat
Kinyílt a jogi ajtó: csaknem öt év ügyei kerülhetnek elő
Van egy dátum, amely mostantól különösen kellemetlenül nézhet ki az Orbán-korszak bizonyos uniós pénzügyei mellett: 2021. június 1. Magyarország ugyanis hivatalosan csatlakozott az Európai Ügyészséghez, az Európai Bizottság pedig egyértelművé tette, hogy az EPPO hatásköre a Magyarországon ezen időpont után elkövetett, az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekre is kiterjedhet. Ez az Orbán-kormányzás utolsó csaknem öt évét is lefedi.
Laura Codruța Kövesi, az Európai Ügyészség jelenlegi vezetője már áprilisban, nem sokkal az Orbán-kormány választási veresége után arról beszélt a Delphi Economic Forumon, hogy az EPPO készen áll a Magyarországgal való szoros együttműködésre, ha az ország csatlakozik. Külön méltatta azokat a magyar szakembereket is, akikkel korábban együtt dolgoztak, és értékes erősítésnek nevezte őket.
Akkor még az volt a nagy kérdés, hogy Magyarország valóban belép-e, és ha igen, meddig nyúlhat vissza az EPPO. Kövesi arra is felhívta a figyelmet, hogy az újonnan csatlakozó országoknál lehetőség van korábbi ügyekre is kiterjeszteni a hatáskört. Lengyelország ezt választotta, Svédország viszont csak a csatlakozás utáni ügyek vizsgálatát tette lehetővé.
Magyarország végül az előbbihez közelebb álló megoldást kapta: az Európai Bizottság 2026-osjogállamisági jelentése szerint az EPPO a 2021. június 1. után Magyarországon elkövetett, az unió pénzügyi érdekeit érintő bűncselekményeket vizsgálhatja és viheti bíróság elé.
A dátum azért különösen fontos, mert az Európai Ügyészség éppen 2021. június 1-jén kezdte meg működését. Nem arról van tehát szó, hogy az EPPO tizenöt-húsz évre visszamenőleg minden magyar ügyet elővehet. Arról viszont igen, hogy a saját működésének kezdetétől vizsgálhat olyan magyarországi cselekményeket is, amelyek az Orbán-kormány idején történtek.
Magyarország 2026. augusztus 2-án lett hivatalosan az EPPO részt vevő tagállama, a 25. az Európai Unióban. Az Orbán-kormány korábban éveken át elutasította a csatlakozást, arra hivatkozva, hogy az európai ügyészség részvétele szuverenitási problémákat vetne fel.
Az időzítés politikailag is látványos: Orbán Viktor tizenhat éves kormányzása alatt Magyarország kívül maradt, a kormányváltás után néhány hónappal azonban csatlakozott. Ráadásul nem teljesen tiszta lappal, kizárólag a jövőben elkövetett ügyekre vonatkozóan, hiszen a jogi határvonal 2021-ig nyúlik vissza.
Ezeket az uniós pénzekkel kapcsolatos bűncselekményeket vizsgálhatják
Az Európai Ügyészség nem egy általános brüsszeli szuperügyészség, amely minden magyar politikai vagy korrupciós gyanút automatikusan átvehet. Hatásköre kifejezetten az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekre terjed ki.
Ide tartozhat az uniós támogatásokkal elkövetett csalás, az EU pénzügyi érdekeit károsító korrupció, az uniós pénzek vagy vagyonelemek köztisztviselő általi elsikkasztása, az ezekhez kapcsolódó pénzmosás, valamint a legalább 10 millió eurós kárt okozó, határokon átnyúló áfacsalás.
Az EPPO által vizsgálható esetek között szerepelhet az uniós pénzből finanszírozott közbeszerzések manipulálása, a költségek mesterséges felduzzasztása, valamint a támogatások odaítéléséhez kapcsolódó vesztegetés is.
Vagyis önmagában nem az a döntő, hogy egy ügy az Orbán-korszakban történt-e. Az számít, hogy van-e az EPPO hatáskörébe tartozó, uniós pénzügyi érdeket érintő bűncselekmény gyanúja. Ha igen, az érintettek politikai rangja önmagában nem jelent kivételt vagy védelmet.