Budapest
Related Articles
Papíron felléptek, valójában ott sem voltak? Tóth Vera és Szulák Andrea nevén is milliókat számolhattak el
Újabb megdöbbentő részletek kerültek elő a Nemzeti Kulturális Alap pénzosztási botrányából. A vizsgálatok ezúttal a Pócs János fideszes országgyűlési képviselő családi birtokára bejegyzett Jász Nemzet Egyesülethez vezettek. A szervezet a beszámolók szerint mintegy 150 millió forint állami támogatás felhasználását próbálta kulturális rendezvényekkel igazolni.
A hivatalos dokumentumok alapján a programokat megtartották, a vállalt feladatokat elvégezték, és a megnevezett előadók is színpadra léptek. Csakhogy a beszámolókban szereplő ismert fellépők közül többen azt állítják: soha nem léptek fel az egyesület rendezvényein, sőt tudomásuk szerint még ajánlatot sem kértek tőlük.
Tóth Vera, Szulák Andrea és az Alma együttes képviselői is értetlenül állnak az ügy előtt. Nevük szerepelt a papírokban, az elszámolások szerint a rendezvények „maradéktalanul” megvalósultak, a művészek viszont azt közölték, hogy sehol sem voltak.
A közpénz ezek szerint legalább a dokumentumok világában olyan koncertet is képes finanszírozni, amelyen a feltüntetett fellépőknek még csak megjelenniük sem kell.
Papíron megtartották a koncerteket – az előadók szerint meg sem keresték őket
A 2021-ben alapított Jász Nemzet Egyesület két nagyszabású kulturális program megrendezésére kapott jelentős állami támogatást. A Nemzeti Kulturális Alapnak benyújtott szakmai elszámolások szerint a rendezvények rendben lezajlottak, a tervezett előadók felléptek, a vállalt feladatokat pedig teljesítették.
A dokumentációban Tóth Vera, Szulák Andrea és az Alma együttes neve is szerepelt. A művészek, illetve menedzsmentjük azonban a sajtó megkeresésére azt közölték: nem léptek fel az érintett rendezvényeken, és tudomásuk szerint a Jász Nemzet Egyesület még ajánlatot sem kért tőlük.
Ez már nehezen magyarázható egyszerű adminisztrációs pontatlansággal. Egy előadó nevét véletlenül el lehet írni egy plakáton, de több ismert művészt feltüntetni egy állami támogatás hivatalos szakmai elszámolásában egészen más kategória.
Amennyiben bebizonyosodik, hogy a beszámolókban valótlanul szerepeltek fellépések vagy előadói költségek, annak súlyos büntetőjogi és közpénzügyi következményei lehetnek. Ennek megállapítása azonban a nyomozó hatóság, később pedig a bíróság feladata. Addig minden érintettet megillet az ártatlanság vélelme.
A történet egyik legmegdöbbentőbb része, hogy az egyesület elszámolásában nem részleges teljesítésről, műsorváltozásról vagy lemondott fellépésről írtak. A dokumentumok szerint a programok „maradéktalanul, a terveknek megfelelően” valósultak meg.
Ez a mondat különösen furcsán hangzik úgy, hogy a megnevezett sztárfellépők egy része azt állítja: nem volt ott, nem szerződött az egyesülettel, és még csak nem is hallott az érintett rendezvényről.
Egy támogatási elszámolásban nem dekorációként szerepelnek a művészek nevei. A fellépők tiszteletdíja, utazása, technikai igénye, szállítása és a teljes produkció megszervezése jelentős költségtételt jelenthet. Ha ezekre hivatkozva fizettek ki vagy igazoltak közpénzt, akkor pontosan tisztázni kell, ki kapta meg az összeget, milyen szerződés alapján és milyen teljesítés ellenében.
A pénz ugyanis nem tűnhet el pusztán attól, hogy egy papíron ott áll Tóth Vera vagy Szulák Andrea neve. A szerződéseknek, számláknak, teljesítési igazolásoknak és banki utalásoknak pontosan követhetővé kellene tenniük a támogatás útját.
A fellépések körüli ellentmondások mellett más furcsaságokat is találtak az egyesület beszámolóiban. A Jász Nemzet Egyesület több pályázatában azt állította, hogy saját honlapot, online felületet, közösségi médiás jelenlétet, logót és arculati elemeket hozott létre.
A sajtó azonban nem talált működő hivatalos weboldalt vagy Facebook-oldalt, és az elszámolt arculati elemek sem jelentek meg a korábbi rendezvények nyilvános kommunikációjában. Nem találtak olyan könnyen azonosítható online felületet sem, amely egyértelműen igazolta volna a támogatott fejlesztések elkészítését és használatát.
Ez önmagában még nem bizonyítja, hogy a felsorolt munkák nem készültek el. Egy honlapot időközben megszüntethettek, egy közösségi oldalt törölhettek, az elkészített arculatot pedig végül nem feltétlenül használták.
Egy közpénzből támogatott projekt esetében azonban nem az újságíróknak kellene régészeti ásatást folytatniuk egy eltűnt honlap után. Az egyesületnek kellene bemutatnia, mit rendelt meg, kitől rendelte meg, mennyit fizetett érte, mikor készült el, és hol található vagy korábban hol volt elérhető az elkészült munka.
Ha valóban létrejött weboldal, arculat vagy közösségi felület, annak rendszerint maradnak nyomai: szerződés, számla, teljesítési igazolás, tárhely-előfizetés, domainbejegyzés, képernyőmentés vagy archivált tartalom. Ezek tisztázása választ adhatna arra, hogy a beszámolókban feltüntetett fejlesztések mögött valódi teljesítés állt-e.
A feltárt adatok szerint olyan eset is előfordulhatott, amikor a Jász Nemzet Egyesület egy másik alapítvány által elnyert és megvalósított programot saját eredményeként tüntetett fel a beszámolójában.