Budapest
Related Articles
Távozása előtt külön köztársasági elnöki határozatban rendelte el annak kihirdetését, a dokumentum indokolásában pedig súlyos politikai és alkotmányossági vádiratot hagyott hátra. A leköszönő államfő szerint a módosítás egyes részei sértik a jogállamiságot, a demokráciát és a hatalommegosztás elvét.
A határozat önmagában nem állítja meg a módosítást, és nem is feltételes aláírás. Sulyok egyértelműen elrendelte a kihirdetést. Az irat azonban hivatalos állami dokumentumként rögzíti, hogy a köztársasági elnök alkotmányosan aggályosnak tartotta azt a szabályt, amely saját megbízatását is megszünteti. Ez később politikai, nemzetközi és akár jogértelmezési vitákban is komoly muníció lehet.
A köztársasági elnök az SP/1064-12/2026. számon kiadott határozatában rögzítette, hogy az Országgyűlés július 13-án fogadta el az Alaptörvény 17. módosítását, amelyet Forsthoffer Ágnes házelnök még aznap megküldött számára.
Sulyok azt is világossá tette, hogy nem talált olyan eljárási hibát, amely miatt az Alkotmánybírósághoz fordulhatott volna. Az Alaptörvény alapján tartalmi kifogásokra hivatkozva nem kérhette a módosítás felülvizsgálatát, politikai vétóval pedig egyáltalán nem rendelkezett.