Történelmi döntés született Brüsszelben: jóváhagyták az új helyreállítási tervet és az Európai Ügyészséghez való csatlakozást

Spread the love

Fontos döntések születtek pénteken Brüsszelben Magyarország uniós forrásai ügyében. Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta Magyarország új Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervét (RRP), amely elvileg megnyitja az utat 10 milliárd eurónyi uniós támogatás lehívása előtt. Ugyanezen a napon az Európai Bizottság azt is jóváhagyta, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez.

A jóváhagyott helyreállítási terv alapján Magyarország összesen 10 milliárd eurónyi forráshoz férhet hozzá, amelyből 6,512 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, míg 3,488 milliárd euró kedvezményes hitel.

A Tanács ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a jóváhagyás önmagában nem jelenti a teljes összeg automatikus kifizetését. Az uniós helyreállítási alap továbbra is teljesítményalapon működik, vagyis az Európai Bizottság csak akkor folyósítja a támogatásokat, ha Magyarország teljesíti az előre meghatározott reformokat és célkitűzéseket.

Az új tervben ismét hangsúlyos szerepet kaptak azok a vállalások, amelyeket Brüsszel régóta elvár Budapesttől. Ezek között szerepel az uniós források védelmének megerősítése, a korrupcióellenes intézményrendszer fejlesztése, a közbeszerzések és az állami kiadások átláthatóságának növelése, a társadalmi egyeztetés erősítése, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségét és a jogállamiságot erősítő további intézkedések végrehajtása.

A magyar vállalásokat nyolc komponensbe rendezték. A nyolcadik, új elem kifejezetten az uniós pénzek átlátható felhasználását szolgálja. Ennek része többek között az Integritás Hatóság megerősítése, a korrupcióellenes munkacsoport működtetése, az Európai Ügyészséghez történő csatlakozás folyamatának megkezdése, a vagyonnyilatkozati rendszer szigorítása, a közérdekű vagyonkezelő alapítványok fokozatos megszüntetése, a közbeszerzések átláthatóságának növelése, a Kúria működésének reformja, az Európai Bírósághoz fordulás akadályainak megszüntetése, az Alkotmánybíróság felülvizsgálati jogkörének módosítása, valamint a társadalmi egyeztetés megerősítése.

A dokumentum ugyanakkor nem tartalmaz kötelező nyugdíjreformot, nyugdíjkorhatár-emelést, adóemelést vagy a lakossági rezsitámogatás megszüntetését, és nem szerepelnek benne migrációval, LMBTQ-jogokkal vagy Ukrajnával kapcsolatos elvárások sem.