Vonatbaleset Békéscsabán! A súlyos vonatbalesetben 43 ember halt meg, megvannak a baleset felelősei: Sz. Ferenc és P. László – ma az elhunytakra emlékezünk nyugodjanak békében! Megszakított tévéadásban kérték az orvosokat, azonnal menjenek be a kórházba: 52 éve történt az egyik legsúlyosabb magyar vonatbaleset:
Két nappal a baleset előtt adták át az újabb vágányt, előtte a vadonatúj biztonsági berendezést, emberi mulasztás miatt mégis 43 embernek kellett meghalnia a vasúti szerencsétlenségben. Karácsony előtt két nappal, 1968. december 22-én, vasárnap este a Magyar Televízió váratlanul megszakította műsorát. A máskor mindig oly nyugodt bemondó izgatottan kérte, hogy az Országos Traumatológiai Intézet valamennyi orvosa, ápolója azonnal jelentkezzen a kórházban. Részleteket nem közölt, de erre nem is volt szükség. Valamennyi balesetis dolgozó kocsiba, taxiba pattant, vagy autóstoppal jutott be a munkahelyére. A tévénézők többsége csak a másnapi újságokból tudta meg, hogy micsoda tragédia történt: a Keleti pályaudvarról 16 óra 15 perckor induló békéscsabai személyvonat a fővárostól 40 kilométerre, Mendét elhagyva a téli ködben és sötétségben a nyílt pályán frontálisan ütközött egy tehervonattal. A sok száz tonnás szerelvények körülbelül 60 km/h sebességgel rohantak egymásba egy erős kanyar utáni rövid, egyenes szakaszon.
AZ ESTI HÍRLAP BESZÁMOLÓJA A SZERENCSÉTLENSÉGRŐL, 1968 DECEMBER 23. / FOTÓ: ARCANUM. Sok kocsi a felismerhetetlenségig összeroncsolódott, s sajnos, az utasok egy része sem járt különben. Az áldozatok névsorát egyelőre nem is tudják közölni, mert a holttestek jelentős része felismerhetetlen – írta a másnapi Magyar Szó. A mentésben még a honvédség katonái is részt vettek, tankokkal segítettek elhúzni a roncsokat. Az egyik összeroncsolt kocsiból gyenge kopogás hallatszott. A roncsok szétválasztása után egy súlyosan sebesült nőt szabadítottak ki. (…) Reggelre, amikor kivilágosodott, borzalmas kép tárult a jelenlevők szeme elé. Egymás hegyén-hátán a vasúti kocsik, roncsok mindenfelé – folytatta a lap. Mire mindenkit sikerült összeszedni a roncsok közül, kiderült: a balesetnek 43 halálos áldozata és 57 sérültje volt. Szinte mindannyian hazafelé tartottak, hogy szeretteikkel együtt tartsák meg az ünnepeket. Volt olyan súlyos sérült, akinek pár hónapos kisbabája veszett oda a balesetben. Érdekes módon mind a vonat-, mind a mozdony vezetője túlélte az esetet.
Látva az elkerülhetetlen ütközést, mindketten leugrottak a mozdonyról a becsapódás előtt. Nem járt ilyen szerencsével a fűtő, akire az ütközés után ráborult a szén, és agyonnyomta. A vizsgálat emberi mulasztást állapított meg a baleset okaként, de ironikus módon a háttérben mégis csak az állt, hogy nem sokkal korábban adták át a mendei vasútállomáson a „legkorszerűbb, úgynevezett integra-domino biztonsági berendezést.” Két nappal a baleset előtt pedig a Mende és Sülysáp közötti második vágánypárt adták át, tehát immáron semmi akadálya nem lett volna, hogy a tehervonat és a személyvonat egy időben, biztonságosan tegye meg a két település közötti távolságot. Csakhogy a vizsgálatok szerint Szántai Ferenc, a mendei vasútállomás forgalmi szolgálattevője aznap hanyagul végezte munkáját, és a biztonsági berendezés figyelmeztetése ellenére rossz vágányra terelte a személyvonatot. Hibázott a vonat vezetője, Papp László is, akit indulás előtt a Keletiben írásban külön figyelmeztettek, hogy a mendei szakaszon a jobb oldali vágányon közlekedjen. A mozdonyvezető ezt figyelmen kívül hagyta, és ez lett a baleset másik kiváltó oka. (A cikk írásában az
Arcanum szolgáltatása volt a segítségünkre.)
Budapest
