Budapest
Related Articles
MEGREMEGETT A RENDSZER: Eljött az elszámoltatás ideje? 🇭🇺
Magyar György kimondta azt, amitől a hatalom eddig rettegett: az Európai Ügyészséghez való csatlakozás végzetes lehet a korrupcióra épült világuknak. 🛑
Vajon mi történik május 31-e után? Megindul a dominóeffektus, és dőlni kezd a régi gárda? A félelem már látható a tekintetekben.
„SENKI NINCS BIZTONSÁGBAN – EZ AZ A FEGYVER, AMI MINDENT BORÍTHAT!”
Egyre komolyabb politikai vita bontakozik ki Magyarországon az Európai Ügyészséghez (EPPO) való csatlakozás kérdéséről. A Click TV „Mélyvíz” című műsorában Magyar György ügyvéd arról beszélt, hogy a csatlakozás nemcsak politikai gesztus lenne az Európai Unió felé, hanem az egyik legerősebb eszköz a korrupció visszaszorítására és a jogállamiság helyreállítására.
A beszélgetésben hangsúlyosan elhangzott: Magyarország eddig azért maradt távol az Európai Ügyészségtől, mert a korábbi kormány nem akart külső ellenőrzést. Az ügyvéd szerint a csatlakozás most történelmi lehetőséget jelenthet arra, hogy a magyar állam visszatérjen a jogállami működéshez, és megszűnjön az a gyakorlat, amelyben a hatalomhoz közel állók érinthetetlenek maradtak.
A kérdés azonban túlmutat egy egyszerű intézményi döntésen: vajon képes lehet-e az Európai Ügyészség rendszerszinten átalakítani a magyar korrupcióellenes fellépést, és mi történhet azokkal a személyekkel, akik hosszú évekre „bebetonozott” pozíciókban ülnek?
Mi az Európai Ügyészség, és miért hozták létre?
Az Európai Ügyészség egy uniós szintű nyomozó- és vádemelő intézmény, amelynek feladata az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények feltárása. Ilyenek lehetnek például az EU-s támogatásokkal kapcsolatos csalások, korrupciós ügyek, pénzmosás vagy határokon átnyúló szervezett bűnözés.
Magyar György szerint a büntetőügyek nem ismernek határokat, hasonlóan ahhoz, ahogy a járványok vagy globális jelenségek terjednek. Ha egy bűncselekmény több országot érint, a tagállami ügyészségek önállóan sokszor nehezen tudnak hatékonyan fellépni.
A központi intézmény lényege éppen az, hogy harmonizációt és koordinációt biztosítson, valamint egységes elvek alapján irányítsa a nyomozásokat olyan ügyekben, amelyek közvetlenül érintik az EU pénzügyi rendszerét.
Az ügyvéd az Európai Ügyészséget lényegében egy „uniós ügyészségként” írta le, amely a törvényesség felett őrködik, és az Európai Unió érdekeit védi.
Miért nem csatlakozott eddig Magyarország?
A beszélgetés egyik legélesebb pontja az volt, amikor Magyar György arra a kérdésre válaszolt, miért ódzkodott a korábbi kormány a csatlakozástól. Szerinte a válasz egyértelmű: azért, mert nem akarták, hogy külső szereplők betekintést nyerjenek abba, hogyan kezelik az európai pénzeket.
Az ügyvéd úgy fogalmazott: a leköszönő hatalom nem akarta „láttatni a lapjait”, és nem akarta, hogy ellenőrizhetővé váljon, hogyan bánik az uniós támogatásokkal, milyen döntések születnek, és milyen háttérutasítások irányítják a pénzek elosztását.
Magyar György szerint a kormány olyan mértékben távolodott el az uniós normáktól, hogy bizonyos esetekben még az Európai Bíróság döntéseit sem hajtotta végre. A csatlakozás így valódi kontrollt jelentett volna, amit a korábbi rendszer nem tűrt.
A műsorban elhangzott az is, hogy az elmúlt években a kormányzat fokozatosan kiiktatta a belső ellenőrzési mechanizmusokat. Az ügyvéd példaként említette a rendeleti kormányzást, amely szerinte gyengítette a parlament ellenőrző szerepét, valamint az Alkotmánybíróság jogköreinek csorbítását.
Jogállamiság és társadalmi igazságérzet
A csatlakozás kérdése nem pusztán jogtechnikai ügy. Magyar György szerint az Európai Ügyészséghez való csatlakozás a magyar jogállamiság helyreállításának egyik alapköve lehet.
Úgy vélte, hogy a társadalom igazságérzete hosszú ideje sérült, mert a magyar közéletben elterjedt az a benyomás, hogy a törvények nem mindenkire vonatkoznak ugyanúgy. Ha valaki közel áll a hatalomhoz, sokszor elkerülheti a felelősségre vonást, míg ellenzéki szereplők esetében az állam gyorsan és szigorúan lép fel.
A beszélgetésben egy példát is említettek: míg egy ellenzéki polgármester kisebb összegű ügy miatt hosszú előzetes letartóztatásba kerülhet, addig a kormányközeli szereplők ügyei gyakran el sem jutnak a vádemelésig.
A csatlakozás célja éppen az lenne, hogy a politikai befolyástól független, európai szintű kontroll alá kerüljenek az EU-s pénzekkel kapcsolatos ügyek.
Román példa: a korrupcióellenes ügyészség modellje
Magyar György a romániai példát is felhozta. Romániában korábban külön korrupcióellenes ügyészség működött, amelynek élén egy magyar származású ügyésznő állt. Munkáját olyan sikeresnek tartották, hogy később az Európai Ügyészség vezetőjévé választották.
Az ügyvéd szerint ez a példa azt mutatja, hogy egy jól működő korrupcióellenes intézmény képes rendszerszinten átalakítani egy ország közéletét. Magyarországon most az ellenkező irányú folyamat zajlana: az Európai Ügyészség modelljét kellene „adaptálni” a magyar viszonyokra.