Nagy változásokon megy keresztül a Balaton. A parti beépítések és az útszórások miatt egyre sósabbá válik a tó vize, és emiatt nagy veszélybe került a benne lévő élővilág.
Pokol a magyarok egyik kedvenc üdülőhelyén – evakuálják az embereket a szigetről, szállodák is veszélyben – fotók
Vörös Lajos ökológus elmondása szerint lágy és selymes érzést kelt a Balaton vize, ám ez azért van, mert enyhén lúgos a kémhatása: a pH-skálán 8,5-ös az értéke. A szakember kifejtette, hogy a mi égövünkön és kőzethátterünkben a vizeknek három fő ásványi összetevője van, melyek a kalcium, a hidrogén-karbonát és a magnézium. Előbbi kettő a mészkőből, utóbbi pedig a dolomitból oldódik ki.
Vörös elmondta továbbá, hogy a tóba befolyó vizek nagy mennyiségben tartalmaznak szén-dioxidot, így miután a víz a Balaton medrében megáll, az oldott szén-dioxid lassan egyensúlyba kerül a levegőben lévővel, majd számos kémiai reakciót követően kalcium-karbonát, azaz mészkő csapódik ki a vízből. Ez azt eredményezi, hogy a Balaton vizében a magnézium válik az uralkodó elemmé.
A szakember elmondása szerint a Balaton vizének összetételét, közel 100 éve, 1927 óta vizsgálják.
“Ebből derült ki, hogy a humán hatás következtében dráma van kibontakozóban: az elmúlt fél évszázadban a konyhasó mennyisége a vízben az ötszörösére nőtt.
A Balaton vize tehát egyre sósabb, amit ötven év múlva már a fürdőzők is érezni fognak. Egyelőre azonban nem befolyásolja az élvezeti értékét.
A sótartalom növekedésében szerepe van a télen végzett jégmentesítő útszórásoknak éppúgy, mint a parti beépítéseknek. A korrózió az épületekből és burkolatokból a tóba mosódik, továbbá a Balatonban köt ki a mezőgazdaságban használt káli műtrágya és a háztartások tisztított szennyvize is”
– mondta Vörös a veol.hu-nak, hozzátéve, hogy a Balaton vize ma már nem édesvíz, hanem a hazai terminológia szerint “édes-sós átmeneti víz”. Elmondta továbbá, hogy habár a tó élővilága megsínyli a változást, nem fog kihalni a tó, a természet ugyanis időben alkalmazkodik a változásokhoz.