Budapest
Related Articles
Megőrzött másolatok és belső informátorok törhetik meg a hallgatást
Nem csupán a minisztériumi irattárakból próbálják rekonstruálni, mi történt az előző kormány idején. Vitézy Dávid szerint jelenlegi és korábbi munkatársak is beszélni kezdtek, akik közelről láthatták a döntések előkészítését és végrehajtását. Egyesek olyan dokumentumokat őriztek meg, amelyekről készítőik valószínűleg már azt hitték, hogy végleg eltűntek.
Másolatban megmaradt iratok, összefirkált post-it cetlik, belső jegyzetek, háttértárakon felejtett felvételek, levelezések és az állami infrastruktúra használatára utaló adatok is előkerülhettek. Ezek önmagukban még nem bizonyítanak bűncselekményt, más dokumentumokkal, számlákkal és tanúvallomásokkal együtt azonban segíthetnek rekonstruálni a teljes döntési láncot.
A minisztériumok szisztematikusan vizsgálják át azokat az ügyeket, amelyekről korábban a nyilvánosság is hallhatott, belső működésüket azonban kívülről nem lehetett pontosan feltárni. Ebben kulcsszerepük lehet azoknak a köztisztviselőknek és szakembereknek, akik az előző vezetés idején is az intézményekben dolgoztak. Egy részük most hajlandó elmondani, milyen utasításokat kapott, hogyan készültek elő a döntések, és kik vettek részt az egyes folyamatokban.
„Vannak olyan papírjaik, amiket nem biztos, hogy az irattári rendszerben rögtön megtalálnánk” – fogalmazott Vitézy.
A miniszter szerint megbízhatónak tartott munkatársaknál olyan másolatok is megmaradhattak, amelyek nem kerültek be a hivatalos irattári rendszerbe. A történet súlya ezért nem egyetlen cetliben vagy iratban rejlik, hanem abban, hogy az előző rendszer hallgatásra épülő belső védelme láthatóan repedezni kezdett. A megőrzött dokumentumok és a megszólaló dolgozók együtt olyan összefüggéseket mutathatnak meg, amelyek eddig rejtve maradtak.
Állami eszközök nyomaira bukkanhattak a Lázárinfók mögött
Az egyik kiemelten vizsgált terület a Lázárinfók megszervezése. Lázár János korábban azt állította, hogy ezeket a politikai rendezvényeket saját pénzéből finanszírozza. Vitézy szerint azonban az Építési és Közlekedési Minisztériumban talált eszközök, felvételek és adatok egészen más képet mutathatnak.
A minisztériumban a feladatához képest szokatlanul fejlett audiovizuális rendszert építettek ki. Többkamerás, élő televíziós közvetítésre alkalmas felszerelést szereztek be, ráadásul az eszközök éppen abban az időszakban érkeztek, amikor a Lázárinfók elindultak. A vizsgálat során állami gépkocsik közvetítőkocsiként történő használatára utaló nyomokat is találtak, az eszközök háttértárain pedig Vitézy szerint ott voltak a politikai rendezvények anyagai.
A miniszter azt állítja, hogy minisztériumi munkatársak munkaidőben és közpénzből vehettek részt a rendezvények szervezésében. A vizsgálatnak ezért azt kell tisztáznia, hogy állami eszközöket, járműveket, alkalmazottakat és pénzügyi forrásokat használtak-e egy pártpolitikus személyes politikai rendezvénysorozatának működtetésére.
Ha mindez bizonyítást nyer, az már nem egyszerű kommunikációs kellemetlenség. Meg kell vizsgálni, ki engedélyezte az eszközök használatát, ki adta ki az utasításokat, milyen költségeket számoltak el, és pontosan milyen feladatokat végeztek a minisztérium munkatársai. Ennek jogi megítélése azonban nem politikai nyilatkozatok, hanem a dokumentumok és szükség esetén a nyomozó hatóság vizsgálata alapján történhet meg.
Vitézy hangsúlyozta, hogy csak akkor kívánnak feljelentést tenni, amikor az adott ügy megfelelően alá van támasztva. Egy furcsa számla, egy belső jegyzet vagy egy munkatárs visszaemlékezése önmagában még nem feltétlenül elegendő egy büntetőeljárás megalapozásához. Össze kell kapcsolni a döntéseket az utasításokkal, a szerződéseket a teljesítésekkel, a kiadásokat pedig azok tényleges céljával.
Ezermilliárdos kérdéseket vethet fel az autópálya-koncesszió