A tartás mértékét illetően, a szülő indokolt szükségleteit kell összevetni a tartásra köteles gyermek anyagi lehetőségeivel. Több tartásra köteles gyermek pedig anyagi viszonyai szerint köteles hozzájárulni a rászoruló szülő költségeihez – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Dr. Sári Judit kifejtette: a konkrét ügyben Áron feleségével és három gyermekével él egy vidéki családi házban. Édesanyja sajnos évekkel korábban megözvegyült, s egészségi állapota is súlyosan romlani kezdett. Saját magát eltartani nem volt képes, így Áron úgy döntött házastársával és testvérével, hogy otthoni ápolót fogadnak hozzá. Édesanyja nyugdíja azonban korántsem fedezi a költségeket.
Ki köteles az eltartására?
E kérdéskört a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) szabályozza. Kimondja, hogy az jogosult tartásra a rokonaival szemben, aki önmagát önhibáján kívül nem képes eltartani, és akinek tartásra kötelezhető házastársa, volt házastársa, élettársa nincs. Két fontos eleme van e rendelkezésnek.
Egyrészt, az önhiba hiányának fenn kell állnia. Hiszen például az a szülő, aki még a nyugdíjkorhatár előtt áll, munkáját elvesztette, ám füle botját sem mozdítja egy új állás megszerzése érdekében, nem várhatja el gyermekétől, hogy eltartsa és saját léha viselkedése miatt gyermeke helytállni kényszerüljön.
Másrészt, a rokontartás, azon belül is a szülőtartás tekintetében felmerül egy sorrend. A gyermek akkor kötelezhető tartásra, ha a szülőnek tartásra kötelezhető házastársa, volt házastársa, élettársa nincs.