Egy nap, mint mindig, a lány varrt. Szokásból a szájában tartott egy gombot. Ugyanakkor az édesanyjával beszélgetett, és abban a pillanatban, miközben a kedvenc dalát dúdolta, mély levegőt vett, fuldoklott, görcsölni és hevesen köhögni kezdett.
Az egész család pánikszerűen rohanni kezdett a házban.
A varrónőnek leállt a légzése, és a szíve is megállt.
Amikor az édesanyja és a többi rokon a varrógépekhez ért, mindenki számára világossá vált, hogy mi történt: a gomb a légcsövébe került, és elzárta az oxigénhez való hozzáférést.
A lány gyorsan elkékült, és sajnos az egészségügyi intézmény messze volt.
Amikor oda vitték, az orvos megállapította, hogy a fiatal nőt már nem lehetett megmenteni, és meghalt.
Az ok a fojtogatás volt.
Egy nappal később került sor a temetésre. A lányt koporsóba fektették, gyönyörűen felöltöztetve. A család egy gyűrűt hagyott az ujján. A temetés után szokás szerint virrasztást tartottak. Ezt az eseményt egy kopogás szakította félbe…
Amikor az ajtót kinyitották, az elhunyt megjelent az ajtóban. A vendégek megdöbbentek, valaki elájult.
Piszkos, alig tudott lábra állni. Anyának majdnem megállt a szíve a meglepetéstől. A «feltámadt halottat» megetették, felöltöztették és nyugovóra küldték.
Másnap elmesélte, hogyan sikerült kijutnia a sírból.
A gomb nem zárta el az összes oxigént. A lány alig lélegzett, az agya működött, de semmi jelét nem tudta adni annak, hogy él.
Az aranygyűrűt látták meg a csalók.
Felásták a sírt, és kivették a gyűrűt. Ez nem volt nekik elég, a ruhát is el akarták venni. Az «elhunytat» a hátára fordították, hogy levegyék a ruháját, és segítettek neki levenni a gombot. A szegény asszony lélegezni kezdett.
Váratlanul a tolvajok közül ketten a helyszínen meghaltak, két másikat pedig a rendőrség őrizetbe vett.