Budapest
Related Articles
Az elmúlt napokban egyre több helyen felbukkant a kérdés, hogy Orbán Viktor vajon egyszer még Brüsszel egyik legfontosabb székére is pályázhat-e, és 2029-ben akár Ursula von der Leyen helyére kerülhet-e. A felvetés elsőre erős címnek hangzik, de a valóság ennél jóval bonyolultabb: Ursula von der Leyen jelenlegi, második ciklusa 2024 decemberétől 2029 novemberéig tart, vagyis a vita valójában a 2029-es európai parlamenti választások utáni új uniós vezetésről szól — és arról sincs semmilyen biztos jel, hogy akkor ő maga újra ringbe szállna. Nem népszavazás döntene róla, hanem kemény brüsszeli alku: Az Európai Bizottság elnökét nem közvetlenül választják meg az uniós polgárok. A folyamat úgy működik, hogy az Európai Tanács — vagyis a tagállami vezetők — jelölnek egy személyt, akit aztán az Európai Parlamentnek abszolút többséggel jóvá kell hagynia. Az uniós szabályok szerint a jelöltet a parlamenti erőviszonyok figyelembevételével választják ki, és jellemzően a legerősebb európai politikai családból érkezik. Magyarán: ehhez nem elég egy hangos kampány vagy egy erős személyes brand, nagyon széles államközi és parlamenti támogatás kell. Orbán előtt most nem Brüsszel, hanem a saját táborának újjászervezése áll. A mostani politikai helyzet kifejezetten nem Orbánnak kedvez egy ilyen jövőbeli uniós csúcsposzt szempontjából. A Reuters és az AP beszámolói szerint Orbán Viktor a 2026-os választási vereség után elveszítette a miniszterelnöki pozícióját, és maga is arról beszél, hogy a Fidesznek „teljes megújulásra” van szüksége. Ez azt mutatja, hogy jelenleg nem egy brüsszeli előretörés, hanem a hazai politikai túlélés és újraszervezés van napirenden. Ráadásul az a politikai közeg sem tűnik most elég erősnek, amelyből egy ilyen jelölés reálisan kinőhetne.