Sorra zárnak be a kocsmák és éttermek Magyarországon, aggasztó számok érkeztek
Tovább csökkent a Magyarországon működő vendéglátóhelyek száma. A Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) legfrissebb helyzetjelentése szerint 2025 végén már csak 41 900 vendéglátóhely működött az országban.
Ez egyetlen év alatt 1700 üzlet megszűnését jelenti, a koronavírus-járvány előtti időszakhoz képest pedig már közel 9500-zal kevesebb étterem, kocsma, kávézó és büfé várja a vendégeket.
A jelentés szerint a bezárási hullám annak ellenére sem állt meg, hogy a vendéglátás teljes bruttó forgalma tavaly elérte a 2924 milliárd forintot. Az ágazatot továbbra is egyszerre sújtja a magas működési költség, a munkaerőhiány és az alacsony bérezés.
A kocsmák és kávézók tűnnek el a leggyorsabban
Az MVI adatai alapján leginkább az italüzletek, kocsmák, kávézók, zenés-táncos szórakozóhelyek, valamint az éttermek, büfék és gyorséttermek száma csökkent. A cukrászdák bizonyultak a legstabilabbnak, ezekből jóval kevesebb szűnt meg.
A statisztikák szerint ma már tízezer lakosra átlagosan 44 vendéglátóhely jut Magyarországon, míg 2019-ben még 53 működött ugyanennyi emberre vetítve.
Területi bontásban továbbra is a turizmusban erős térségek állnak a legjobban. A legtöbb vendéglátóhely Zala, Veszprém és Somogy vármegyében, vagyis a Balaton környékén található, míg a legkevesebb Jász-Nagykun-Szolnok és Pest vármegyében működik.
A forgalom nőtt, de ez nem oldotta meg a problémákat
Az előzetes adatok szerint 2025-ben a vendéglátás bruttó forgalma elérte a 2924 milliárd forintot. Ez reálértéken ugyan enyhe növekedést jelent a 2019-es szinthez képest, a szakmai szervezet szerint azonban ez nem tükrözi az ágazat valós helyzetét.
A növekvő alapanyagárak, az energia- és bérköltségek, valamint az infláció miatt sok vállalkozásnak egyre nehezebb nyereségesen működnie. Szakmai szervezetek korábban arra is felhívták a figyelmet, hogy számos kisebb településen már egyetlen vendéglátóhely fenntartása is komoly kihívást jelent.
Egyre nehezebb dolgozókat találni
A vendéglátásban foglalkoztatottak száma is jelentősen visszaesett. Tavaly 167 ezer ember dolgozott a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén, ami 13 600-zal kevesebb, mint egy évvel korábban, és 28 300-zal marad el a 2019-es létszámtól.
A jelentés szerint az üres álláshelyek száma ismét emelkedett, vagyis továbbra is komoly gondot jelent megfelelő munkaerőt találni. A szakmából sokan más ágazatokba vagy külföldre távoztak, ahol magasabb fizetésre számíthatnak.
A bérek továbbra is az egyik legalacsonyabbak
A vendéglátásban teljes munkaidőben dolgozók havi 420 ezer forintos bruttó, illetve kedvezményekkel számolva 294 ezer forintos nettó átlagkeresetet vihettek haza 2025-ben. Ez ugyan 9 százalékos emelkedést jelentett az előző évhez képest, de még mindig messze elmarad a nemzetgazdasági átlagtól.
Az MVI szerint a vendéglátásban dolgozók átlagbére jelenleg mindössze a magyar átlagkereset körülbelül 60 százalékát éri el, ami tovább nehezíti a munkaerő megtartását.
Továbbra is várják az egyszerűbb szabályozást
A szakmai szervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy bár Magyarországon az éttermi vendéglátásra vonatkozó 5 százalékos áfakulcs az Európai Unió egyik legalacsonyabbja, az áfaszabályok egyszerűsítésére és kiterjesztésére továbbra sem került sor.
A Magyar Vendéglátók Ipartestülete minden évben elkészíti ágazati helyzetjelentését, amelyet ezúttal is Zerényi Károly, az MVI elnöki tanácsadója állított össze, elsősorban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és részben a HOTREC adatai alapján.
Forrás: MTI, Magyar Vendéglátók Ipartestülete (MVI)
Budapest