Budapest
Related Articles
Forsthoffer Ágnes részletesen összegezte az Országgyűlés elnökeként eltöltött első 72 napját. A házelnök közösségi oldalán nemcsak a parlament működéséről, az ülésteremben kialakult konfliktusokról és a képviselői hiányzásokról írt, hanem azt is nyilvánosságra hozta, milyen juttatásokról mondott le hivatalba lépése után – írja a Promotions. A beszámoló egyik legnagyobb figyelmet kiváltó része az volt, hogy nem fogadta el a számára felajánlott, több száz négyzetméteres elnöki rezidenciát. Magáncélra használható szolgálati autót sem vett át, és támogatta a parlamenti tisztségviselők fizetésének csökkentését is. Forsthoffer Ágnes szerint azonban a személyes példamutatás mellett a parlament működésében is változtatásokra van szükség. Ősszel módosítaná a Házszabályt, hatékonyabbá tenné az üléseket, és olyan fegyelmi rendszert alakítana ki, amely világos, arányos és a gyakorlatban is alkalmazható. Nem fogadta el a több száz négyzetméteres elnöki rezidenciát: Forsthoffer Ágnes azt írta, hogy már a házelnöki kinevezését megelőző tárgyalások során egyértelművé tette: nem kíván beköltözni a számára felkínált reprezentatív ingatlanba. „Nem fogadtam el már az előkészítő tárgyalások során felkínált, fényűző, többszáz négyzetméteres elnöki rezidenciát” – fogalmazott. A házelnök a bejegyzéséhez fűzött hozzászólások között fényképeket is megosztott az épület belső tereiről. A felvételeken faburkolatok, klasszikus bútorok, nagyméretű reprezentatív helyiségek és prémium anyaghasználat látható. Bár a képek nem mutatják be a teljes ingatlant, jól érzékeltetik annak méretét és fényűző jellegét. Forsthoffer Ágnes ehelyett egy jóval kisebb szolgálati lakást igényelt. Tájékoztatása szerint várhatóan ősszel költözhet be egy körülbelül 70 négyzetméteres ingatlanba. A döntést azzal a szemlélettel hozta összefüggésbe, amelyet megválasztásakor is képviselni kívánt: a közjogi tisztséget nem kiváltságnak, hanem szolgálatnak tekinti. A házelnöki tisztséghez kapcsolódó másik juttatásról is lemondott. Közlése szerint nem vette át a magánhasználatra felajánlott személygépkocsit. „Nem vettem át a magáncélú használatra felkínált személygépjárművet” – írta röviden, de egyértelműen. A szolgálati gépkocsi használata önmagában jogszerű és a tisztséghez kapcsolódó lehetőség lenne. Forsthoffer Ágnes döntésének jelentősége ezért elsősorban politikai és szimbolikus: azt kívánja megmutatni, hogy a magas közjogi pozíció nem szükségszerűen jár együtt minden elérhető kedvezmény igénybevételével. A bejelentés illeszkedik ahhoz az üzenethez, amelyet a házelnök megválasztásakor fogalmazott meg. Akkor azt mondta: „Ez a ház újra a szerénység és alázat, a szolgálat és a tenni akarás háza lesz.” Évente több mint 28 millió forinttal csökkent a fizetése. Forsthoffer Ágnes a képviselői és vezetői illetmények csökkentését célzó törvényt is támogatta. A változás a házelnöki fizetését is közvetlenül érintette. Számítása szerint az ő jövedelme 35 százalékkal lett alacsonyabb. Ez éves szinten több mint 28 millió forint megtakarítást jelent az államnak. Az intézkedés természetesen nem oldja meg önmagában az állami kiadások minden problémáját. Ugyanakkor fontos jelzés lehet egy olyan időszakban, amikor a választók különösen érzékenyek a politikusi juttatásokra, a szolgálati ingatlanokra és a közpénzből finanszírozott kiváltságokra. A bejegyzés jelentős része az Országgyűlés működéséről szólt. Forsthoffer Ágnes szerint az elmúlt hetekben több olyan üléstermi konfliktus alakult ki, amely próbára tette az elnöklés eszközeit és a jelenlegi fegyelmi szabályokat. A házelnök azt írta, hogy minden esetben objektív és emberi megoldásra törekedett. Kezdetben abban bízott, hogy a parlamenti frakciók képesek lesznek egymás között megállapodni az elfogadható viselkedési normákról. Úgy látja azonban, hogy a jelenlegi Házszabály és az Országgyűlésről szóló törvény nem minden helyzetben ad megfelelő eszközt az ülést vezető elnök kezébe. A problémát nem feltétlenül a szankciók hiánya jelenti, hanem az, hogy azok sok esetben túl merevek vagy aránytalanul súlyosak. Forsthoffer Ágnes nem támogatná azt a gyakorlatot, amelyben szinte minden parlamenti fegyelemsértésre több millió forintos pénzbüntetés a válasz. Szerinte a túlzó bírságok nem feltétlenül javítják a parlamenti kultúrát. Előfordulhat, hogy inkább újabb politikai konfliktusokat teremtenek, és az érintett képviselők mártírként mutatják be magukat.