Budapest
Related Articles
Több tízmilliárd közpénz és tízezer vendégmunkás
Az Aranykonvoj-ügy, a Nemzeti Kulturális Alap körüli támogatási botrány, az egészségügyi visszaélések gyanúja, a százmilliárdos állami szerződések, a feljelentések és a letartóztatások után újabb súlyos dokumentumok kerültek elő. Ezúttal a BYD szegedi beruházásához kapcsolódó iratokat találtak a Külgazdasági és Külügyminisztériumban.
Velkey György László parlamenti államtitkár közlése szerint az Orbán-kormány több mint hetvenmilliárd forintnyi infrastrukturális fejlesztést vállalt a kínai vállalat kedvéért. Emellett közvetlen állami támogatást is ígértek a BYD-nek, ennek pontos összegét azonban üzleti titokra hivatkozva továbbra sem hozták nyilvánosságra.
Velkey annyit elárult: a támogatás nagyságrendje a debreceni CATL-gyárnak juttatott állami forrásokéhoz mérhető. Ez alapján nem néhány milliárdos ösztönzőcsomagról, hanem a magyar költségvetés számára is komoly terhet jelentő kötelezettségvállalásról lehet szó.
A nyilvánosságra került információk szerint az állam nemcsak közvetlen támogatást és kedvezményeket biztosított volna. A gyár körüli utak, közművek, energetikai rendszerek és más, a beruházáshoz szükséges fejlesztések finanszírozását is közpénzből vállalták. Az infrastrukturális csomag önmagában meghaladja a hetvenmilliárd forintot, de ez még csak az egyik tétel.
Ezen felül ott van a pontosan nem ismert közvetlen támogatás, az esetleges adókedvezmények és minden más állami vállalás, amely a gyár megépítéséhez kapcsolódhat. A teljes állami szerepvállalás így akár több százmilliárd forintos nagyságrendet is elérhet.
Ekkora összegnél már nem lehet mindent üzleti titokra hivatkozva elzárni a nyilvánosság elől. A vállalat üzleti érdekei védhetők, de az adófizetőknek joguk van tudni, milyen feltételekkel, milyen teljesítményért és milyen garanciák mellett költik el a pénzüket.
Különösen súlyos kérdéseket vet fel a foglalkoztatás ügye. Velkey György László a minisztériumban megtalált dokumentumokra hivatkozva azt mondta, a BYD körülbelül tízezer külföldi vendégmunkás behozatalára kapott engedélyt. Ez csaknem ugyanannyi ember, mint ahány új munkahely megteremtését a beruházás kapcsán korábban ígérték.
Ez önmagában még nem bizonyítja, hogy a szegedi gyár kizárólag külföldi dolgozókkal működne. Egy ekkora beruházás építési szakaszában, majd a termelés elindításakor és felfuttatásakor eltérő lehet a szükséges munkaerő létszáma és összetétele.
Az arány azonban súlyos kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy az előző kormány pontosan milyen foglalkoztatási garanciákat kért a több százmilliárdosra becsülhető állami szerepvállalásért cserébe. Ha az állam közpénzből infrastruktúrát épít, adókedvezményt biztosít és közvetlen támogatást ad egy multinacionális vállalatnak, joggal várható el, hogy annak eredménye a magyar munkavállalók életében is érezhető legyen.
A most előkerült iratokból egyelőre az látszik, hogy a vendégmunkások behozatalához szükséges engedélyekről gondoskodtak. Az azonban már kevésbé világos, hogy milyen kötelező vállalások születtek a szegedi és a környékbeli dolgozók alkalmazására.
Stumpf Péter, a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, a térség országgyűlési képviselője három alapvető elvárást fogalmazott meg a beruházással kapcsolatban: a BYD tartsa be a környezetvédelmi szabályokat, biztosítson jól fizető munkahelyeket magyaroknak, és Szeged is részesüljön a gyár gazdasági eredményéből.
Szerinte az előző kormány tárgyalásain nem ezek az érdekek álltak az első helyen.
A beruházás jelentőségét nem érdemes elvitatni. Egy ekkora autógyár munkahelyeket teremthet, növelheti a helyi adóbevételeket, új beszállítói láncokat hozhat létre, és hosszú távon is meghatározhatja Szeged gazdaságát. Éppen a projekt mérete miatt nem mindegy azonban, milyen árat fizet érte az állam, kik kapják a munkát, és ki viseli a környezeti vagy gazdasági kockázatokat.
Az eddigi Orbán-kormányok gyakran már a beruházás bejelentését sikerként ünnepelték. Pedig egy gyár bejelentése csak a történet kezdete. A valódi mérleg azt mutatja meg, mennyi közpénzt kapott a vállalat, milyen kötelezettségeket vállalt érte, hány magyar embernek biztosított munkát, és ezekből a vállalásokból mennyit teljesített.
Ebben az ügyben jelenleg éppen ezekre a kérdésekre nincs egyértelmű válasz. Nem ismert a közvetlen támogatás pontos összege, nem világosak a foglalkoztatási garanciák, és az sem látható, hogy a több mint hetvenmilliárd forintnyi infrastruktúra-fejlesztésért cserébe milyen számonkérhető kötelezettségeket vállalt a BYD.