Történelmi fordulat jöhet az egészségügyben – Hegedűs bejelentése rengeteg nyugdíjas életét változtathatja meg
Már ősszel elindulhat a várólisták csökkentése
Évtizedek óta a magyar egészségügy egyik legfájóbb problémája, hogy a beteg megkapja a diagnózist, az orvos szerint műtétre lenne szüksége, majd hosszú hónapokra, rosszabb esetben akár évekre várólistára kerül. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter most bejelentette: elkészült a várólisták csökkentését célzó szakmai program, amely a szükséges kormányzati döntés után már ősszel elindulhat.
A változás különösen az idősebb korosztály számára jelenthet komoly segítséget. A három legnagyobb műtéti várólistán térdprotézisre, csípőprotézisre és szürkehályog-műtétre várnak a legtöbben. Ezek olyan beavatkozások, amelyekre az életkor előrehaladtával egyre nagyobb szükség lehet.
A terv nem egyszeri beavatkozásról szól. Külön finanszírozási hátteret, pontos végrehajtási menetrendet és mérhető eredményeket rendelnének hozzá. Így ellenőrizhető lenne, hogy valóban rövidül-e a várakozási idő, és a betegek ténylegesen hamarabb jutnak-e ellátáshoz.
Erre azért van szükség, mert a várólisták problémája nem minden esetben magyarázható az orvosok, a műtők vagy a szabad időpontok hiányával. A rendszer működésében, a betegek irányításában és az intézmények közötti különbségekben is komoly gondok vannak.
A korábbi adatok meghökkentő eltéréseket mutattak. Egy vizsgált intézményben a betegek fele három napon belül műtőbe került, miközben ugyanazon kórház térdprotézis-listáján az átlagos várakozási idő meghaladta az 500 napot.
Ez nem jelenti automatikusan azt, hogy a gyorsabban megműtött betegek igazságtalan előnyhöz jutottak. Az állapotromlás, az orvosi sürgősség vagy más szakmai körülmények indokolhatják az eltéréseket. A hatalmas különbségek azonban azt mutatják, hogy átláthatóbb és kiszámíthatóbb betegirányításra van szükség.
Több mint 35 600 beteg vár csak a három legnagyobb listán
A nyár eleji adatok szerint a három leghosszabb várólistán több mint 35 600 beteg szerepelt. Közel 20 ezren térdprotézisre, csaknem 9800-an csípőprotézis-műtétre vártak, míg szürkehályog-operációra közel 6000 ember várt 60 napnál hosszabb ideje.
Ráadásul ezek csak a három legnagyobb várólista adatai. Nem szerepel bennük minden olyan beteg, aki más műtétre vagy vizsgálatra vár. A helyzetet súlyosbítja, hogy ezeken a területeken egyetlen év alatt mintegy 20 százalékkal emelkedett a várakozók száma.
Különösen nehéz helyzetben vannak azok, akik térd- vagy csípőprotézisre várnak. Számukra a több száz napos késlekedés folyamatos fájdalmat, korlátozott mozgást és egyre nagyobb kiszolgáltatottságot jelenthet. Sokan segítség nélkül már a legegyszerűbb hétköznapi feladatokat sem tudják elvégezni.
A szürkehályoggal élő időseknek a várakozás látásromlással és az önállóság fokozatos elvesztésével járhat. Egy ilyen beteg számára a 300 vagy 500 nap nem egyszerű adat, hanem elveszített hónapokat jelent.
A program ezért nem kizárólag nyugdíjasokat érint, de kétségtelenül az idősebb korosztály lehet az egyik legnagyobb nyertese. A lakosság öregedésével folyamatosan növekszik a protézisműtétek iránti igény, így a beavatkozások gyorsítása rengeteg ember életminőségét javíthatná.
A beteg szempontjából nemcsak az számít, hogy országosan hány műtétet végeznek el. Azt is tudnia kell, miért vár hónapok óta, miközben valaki más ugyanarra a beavatkozásra lényegesen hamarabb bejutott. Egy jól működő várólistarendszernek gyorsnak, igazságosnak és kiszámíthatónak kell lennie.
Budapest