Budapest
Related Articles
Pattanásig feszültek az idegek a nyugdíjasok körében, miután az új kormány egyik legnagyobb jóléti ígérete ismét a figyelem középpontjába került. A nyugdíjas SZÉP-kártya terve sokak számára valódi mentőövnek tűnik egy olyan időszakban, amikor az élelmiszer, a gyógyszer, az egészségügyi kiadások és a mindennapi megélhetés továbbra is komoly terhet jelent. A kérdés most az: pontosan kik kapják meg a támogatást, mikor érkezik a pénz, mire lehet majd elkölteni, és kik maradhatnak ki a rendszerből. A tervek szerint a támogatás sávos rendszerben érkezhet. A 250 ezer forint alatti havi nyugdíjból élők járhatnak a legjobban, ők évente akár 200 ezer forintot kaphatnak a nyugdíjas SZÉP-kártyára. A 250 és 500 ezer forint közötti ellátásban részesülők 100 ezer forintos éves támogatásra számíthatnak, míg az 500 ezer forint feletti nyugdíjjal rendelkezők a jelenlegi elképzelések szerint nem kapnának ebből a juttatásból. A Hóvége összefoglalója is ezt a három sávot ismertette, hangsúlyozva, hogy a részletek végleges jogszabályi formája még kidolgozás alatt áll. Ez a rendszer láthatóan rászorultsági logikára épül: minél alacsonyabb valakinek a nyugdíja, annál nagyobb segítséget kapna. A támogatás ezért nem általános, mindenkinek egyformán járó pénzosztás lenne, hanem célzottabb jóléti intézkedés, amely elsősorban az alacsonyabb nyugdíjból élők terheit enyhítené. A 250 ezer forint alatti nyugdíjasok lehetnek a legnagyobb nyertesek. A legnagyobb figyelem természetesen azokra irányul, akik havi 250 ezer forintnál kevesebb ellátásból élnek. Ők kaphatnák meg a maximális, évi 200 ezer forintos keretet. Ez havi bontásban nagyjából 16 667 forintnak felelne meg, de egyelőre nem biztos, hogy havonta, negyedévente vagy egy összegben érkezne a támogatás. Az RTL Híradó korábbi beszámolója szerint felmerült a négy részletben történő kifizetés is, vagyis a 200 ezer forint akár negyedévente 50 ezer forintos részletekben kerülhetne a kártyákra. A 24.hu összefoglalója szerint az Országos Nyugdíjas Parlament adatai alapján körülbelül 1,3 millió olyan nyugdíjas él Magyarországon, akinek 250 ezer forintnál kevesebb a havi nyugdíja, vagyis ennyien lehetnek jogosultak a teljes, 200 ezer forintos támogatásra. Ez óriási tömeg, és jól mutatja, mekkora társadalmi súlya lehet az intézkedésnek. Egy évi 200 ezer forintos keret sok kisnyugdíjasnak nem luxust jelentene, hanem nagyon is gyakorlati segítséget. Élelmiszerre, gyógyszerre, egészségmegőrzésre vagy belföldi pihenésre fordítva ez olyan plusz mozgásteret adhatna, amely a havi költségvetésben érezhető könnyebbséget jelent. Különösen azoknak, akik minden hónapban számolgatnak, mire jut pénz a rezsi, a gyógyszerek, az alapvető élelmiszerek és az egyéb kiadások után. A közepes nyugdíjúak kevesebbet kapnának, a magas nyugdíjúak kimaradnának. A jelenlegi elképzelések szerint a 250 és 500 ezer forint közötti havi ellátásban részesülők évi 100 ezer forintot kapnának. Ez havi bontásban nagyjából 8 333 forintnak felelne meg, de itt is kérdés, hogy a támogatás milyen ritmusban érkezik. A Forbes is arról írt, hogy a mostani tervek alapján a 250 ezer forint alatti nyugdíjasok 200 ezer forintot, a 250 és 500 ezer forint közötti nyugdíjasok 100 ezer forintot kaphatnának, az 500 ezer forint feletti ellátásból élők pedig kimaradnának. Ez a sávos megoldás várhatóan vitákat is kivált majd. Az alacsony nyugdíjúak szempontjából igazságosnak tűnhet, hogy ők kapják a legtöbbet. Ugyanakkor azok, akik éppen a határ fölött vannak, könnyen igazságtalannak érezhetik a rendszert. Egy 249 ezer forintos és egy 251 ezer forintos nyugdíj között valójában nincs nagy életszínvonalbeli különbség, a támogatási összegben mégis jelentős eltérés lehet, ha merev sávhatárokat alkalmaznak. Az 500 ezer forint feletti nyugdíjak esetében a kormányzati logika egyértelmű: a támogatást nem azoknak szánnák, akik magasabb ellátásból élnek. Politikailag ez jól kommunikálható, mert a cél a kis- és közepes nyugdíjakból élők támogatása. Ugyanakkor a végleges szabályoknál fontos lesz pontosan meghatározni, milyen ellátások számítanak bele a nyugdíjösszegbe, és hogyan kezelik az összetett, több jogcímen folyósított juttatásokat. A Nők 40 programmal nyugdíjba mentek is jogosultak lehetnek. Sokakat különösen az érdekel, mi lesz a Nők 40 programmal nyugdíjba vonultakkal. A jelenlegi értelmezés szerint ők fellélegezhetnek, mert a Nők 40 keretében megállapított ellátás jogilag teljes értékű öregségi nyugdíjnak számít. Vagyis az érintettek nem külön kategóriaként, hanem a nyugdíjuk összege alapján kerülhetnek be valamelyik támogatási sávba. Ez fontos hír lehet azoknak a nőknek, akik hosszú munkával töltött évtizedek után, a jogosultsági idő alapján vonultak nyugdíjba. Sokan közülük nem magas ellátásból élnek, ezért számukra a 100 vagy 200 ezer forintos éves keret érezhető segítség lehet. A támogatásnál tehát nem az lenne a döntő, hogy valaki pontosan milyen úton lett öregségi nyugdíjas, hanem az, mekkora havi ellátást kap. Az özvegyi nyugdíjasok, rokkantsági ellátásban részesülők és más speciális ellátási formákban élők helyzete azonban még nem teljesen tisztázott.