Budapest
Related Articles
A jelenlegi számítások alapján az enyhébb tél irányába billen a mérleg
A 2026–2027-es tél kapcsán a mostani jelzések közül a legfontosabb az, hogy a szezonális modellek Európa jelentős részén nagyobb esélyt adnak a sokéves átlagnál magasabb téli középhőmérsékletnek. Ez nem egy konkrét hőmérsékleti értéket jelent, hanem azt, hogy a december és február közötti időszak átlaga nagyobb valószínűséggel kerülhet az elmúlt évtizedek enyhébb telei közé, mint a hidegebbek közé. Magyarországon ez hosszabb enyhe szakaszokat, gyakori nyugati vagy délnyugati légmozgást, ködös és nyirkos napokat, valamint síkvidéken több esőt és havas esőt hozhat. Az alacsonyabban fekvő területeken kisebb lehet a tartós hóborítás esélye, mint a korábbi évtizedekben, ugyanakkor az Északi-középhegységben, a Bakonyban, az Alpokalján és más magasabban fekvő térségekben továbbra is többször kialakulhat összefüggő hótakaró. Az „enyhébb tél” kifejezés ugyanakkor könnyen félreérthető. Ez nem azt jelenti, hogy minden nap plusz 10 fok várható, hanem azt, hogy az enyhébb napok és időszakok összességében nagyobb hangsúlyt kaphatnak, mint a tartós fagyok. Mindeközben rövid időre akár mínusz 10–15 fok alatti értékek is kialakulhatnak az ország fagyzugos részein.
Az erős El Niño is hatással lehet a következő télre
A 2026–2027-es tél egyik legfontosabb globális háttértényezője az El Niño. A NOAA július 9-én közzétett helyzetértékelése szerint az El Niño már kialakult, az év végéig tovább erősödhet, és 97 százalékos valószínűséggel 2027 kora tavaszáig fennmaradhat. A szervezet akkori becslése alapján 81 százalék volt az esélye annak, hogy 2026 őszén rendkívül erős El Niño alakul ki. Az El Niño a trópusi Csendes-óceán középső és keleti térségének tartós felmelegedésével járó óceáni-légköri jelenség. Világszerte átrendezheti a légköri áramlásokat és a csapadék eloszlását, Európára gyakorolt hatása azonban jóval közvetettebb és nehezebben kiszámítható, mint például Észak- vagy Dél-Amerikában. Egy erős El Niño önmagában nem dönti el, hogy Magyarországon enyhe, havas vagy száraz tél lesz. Hatása más légköri folyamatokkal együtt érvényesül, többek között az észak-atlanti áramlási rendszerrel, a sarki örvény állapotával és az északi-sarki légnyomási viszonyokkal. A NOAA azt is hangsúlyozza, hogy még a legerősebb El Niño-események sem idézik elő automatikusan minden térségben a megszokott hatásokat.
Decemberben enyhébb és csapadékosabb idő is jöhet
A jelenlegi szezonális előrejelzések alapján a tél elején Közép-Európában megnőhet az átlagosnál csapadékosabb idő valószínűsége. Ha mindezt az átlagosnál magasabb hőmérséklet kíséri, akkor a síkvidéki területeken gyakrabban eső, havas eső és átmeneti hó hullhat, mint tartós havazás. December első felében hosszabb, borongós és ködös időszakok is kialakulhatnak. Anticiklonális helyzetben a magasban enyhébb levegő helyezkedhet el fölöttünk, miközben a talaj közelében hideg, páradús légtömeg reked meg. Ilyenkor nappal is csupán 0–5 fok lehet, miközben a hegyekben vagy a köd fölé emelkedő területeken jóval enyhébb, naposabb idő uralkodhat. A csapadékosabb jelzés azonban nem feltétlenül jelent gyakori országos havazást. A csapadék halmazállapotát mindig az adott pillanat hőmérsékleti viszonyai döntik el. Már egy-két fok eltérés is elegendő lehet ahhoz, hogy ugyanaz a ciklon az ország egyik részében havat, máshol havas esőt, délen pedig esőt hozzon. A fehér karácsony esélyét augusztusban még lehetetlen megbízhatóan meghatározni. A szezonális modellek nem egy konkrét decemberi nap időjárását adják meg, hanem több hónap átlagos hőmérsékleti és csapadékviszonyainak valószínűségét mutatják.
Január hozhatja a tél legerősebb hidegét
Még egy összességében enyhe tél alatt is rendszerint januárban a legnagyobb az esély egy tartósabb hideg időszakra. Ha az észak-atlanti nyugati áramlás átmenetileg meggyengül, és magas légnyomás alakul ki Észak- vagy Kelet-Európa fölött, akkor sarkvidéki vagy szibériai eredetű hideg levegő zúdulhat a Kárpát-medencébe. Ilyen helyzetben néhány nap alatt 10–15 fokos lehűlés is bekövetkezhet. Hótakaró és derült, szélcsendes éjszaka esetén a fagyzugokban mínusz 15 fok alatti értékek sem zárhatók ki. Az ország nagyobb részén pedig napközben is fagypont alatt maradhat a hőmérséklet. A legutóbbi tél jól megmutatta, mennyire félrevezető lehet egy egész évszak átlagából minden egyes hétre következtetni. A 2025–2026-os tél országos átlagban 1,3 fokkal volt enyhébb az 1991–2020-as normálnál, januárban mégis többhetes hideg és havas időszak alakult ki. A 2026. januári középhőmérséklet országosan 1,22 fokkal maradt el a normáltól, a csapadék jelentős része pedig hó formájában hullott. Ezért a 2026–2027-es télre vonatkozó enyhe szezonális jelzés mellett is komolyan kell venni egy esetleges januári hidegbetörés lehetőségét.
Februárban korai tavaszias idő és komoly lehűlés is előfordulhat
Február az utóbbi években gyakran hozott rendkívül enyhe időszakokat, ugyanakkor ez a hónap továbbra is képes nagy havazásra és erős fagyokra. A nappalok gyorsan hosszabbodnak, a napsugárzás erősödik, ezért délnyugati áramlás esetén akár 15–18 fokos maximumok is kialakulhatnak. Egy északkeleti hidegbetörés azonban néhány nap alatt ismét téliesre fordíthatja az időt. A felmelegedő talaj és az erősödő napsütés miatt a hó síkvidéken gyorsabban olvadhat, de egy erős mediterrán ciklon február második felében is jelentős havazást és hófúvást okozhat. A 2026-os február például országosan 2,52 fokkal volt melegebb az 1991–2020-as átlagnál. A hónap legmagasabb hőmérséklete több állomáson elérte a 17,6 fokot, miközben egyes napokon hó, havas eső és ónos eső is előfordult. A következő február esetében is az egyik legvalószínűbb forgatókönyv a hasonlóan nagy ingadozás: a tavaszias és a fagyos időszakok váltakozása.
Lesz-e sok hó a 2026–2027-es télen?
Erre jelenleg még nem adható pontos válasz. A szezonális modellek a hőmérsékleti eltéréseket általában megbízhatóbban jelzik, mint a magyarországi havazás gyakoriságát és mennyiségét. A hóhoz ugyanis egyszerre kell elegendő nedvesség és megfelelően hideg légtömeg, ráadásul ezek időbeli egybeesésének is meg kell történnie. Az átlagosnál enyhébb tél csökkenti a síkvidéki, tartós hótakaró esélyét, de nem zárja ki a jelentős havazást. Egy mediterrán ciklon 24–48 óra alatt akár számottevő hóréteget is létrehozhat, ha a Kárpát-medencében előzetesen hideg levegő helyezkedik el. Az országon belül komoly eltérések várhatók. Az északkeleti térségekben, az Északi-középhegységben és a magasabban fekvő dunántúli területeken nagyobb az esély a tartósabb hótakaróra. A Dél-Alföldön és az ország déli részén gyakrabban fordulhat át a havazás havas esőbe vagy esőbe. A városokban a hősziget-hatás miatt a hó többnyire gyorsabban olvad, mint a külterületeken. Budapesten vagy más nagyvárosok belső részein így előfordulhat, hogy a külvárosban és a környező dombokon megmarad a hó, miközben a belvárosban rövid idő alatt latyak lesz belőle.
Ónos esőből is több veszélyes helyzet adódhat
Az enyhe és hideg légtömegek gyakori váltakozása kedvezhet az ónos eső kialakulásának. Ilyenkor a magasban fagypont fölötti levegő található, ezért a hópehely esőcseppé olvad, a talaj közelében viszont ismét fagypont alatti rétegbe kerül. A túlhűlt vízcsepp az útra, fára vagy vezetékre érve azonnal megfagy. Az ónos eső különösen veszélyes lehet az utak, járdák és felsővezetékek szempontjából. Már néhány tized milliméteres jégbevonat is rendkívül csúszóssá teheti a burkolatot, vastagabb jégréteg esetén pedig faágak törhetnek le és vezetékek szakadhatnak el. Egy enyhébb télben sem feltétlenül kisebb a közlekedési kockázat. A fagypont körüli gyakori ingadozás miatt több lehet a lefagyás, a jegesedés, a havas eső és a latyakos út, mint egy tartósan száraz, hideg időszakban.
Ködös, szürke napokból is sok lehet