Eleinte csupán néhány apró csemete kapaszkodott a kiszáradt, homokos talajba. A Brahmaputra folyó medrében fekvő területet erózió, szélsőséges hőség és folyamatosan változó vízjárás formálta, ezért kevés jel utalt arra, hogy valaha erdő nőhet rajta.
Jadav „Molai” Payeng mégsem hagyta abba az ültetést. Nap mint nap újabb fákat helyezett a földbe, majd gondozta őket, noha semmilyen biztosítékot nem kapott arra, hogy munkájának maradandó eredménye lesz.
Nem állt mögötte környezetvédelmi szervezet, állami program vagy látványos kampány. Nem kapott támogatást, és hosszú ideig elismerést sem. Több mint négy évtized elteltével a kopár terület helyén már egy 52 hektáros, növényekkel és vadállatokkal benépesült erdő áll.
A madarak, szarvasok, orrszarvúk és elefántok által látogatott terület ma Molai-erdőként ismert. Jadav Payeng története pedig messze túljutott India határain: az egykori magányos faültetőt ma India „Erdőembereként” emlegetik.
Egy megrázó élmény indította el a faültetést
Jadav Payeng kapcsolata a természettel gyermekkorában kezdődött. Az asszámi Majuli folyószigeten nőtt fel, ahol közelről láthatta, miként alakítja át a tájat a Brahmaputra folyó ereje.
Tinédzserként olyan eseménynek volt tanúja, amely mély nyomot hagyott benne. Egy növényzet nélküli, forró területen több kígyó pusztult el a magas hőmérséklet miatt. A csupasz homokon nem volt árnyék vagy menedék, amely megvédhette volna őket.
A látvány arra késztette, hogy elgondolkodjon a környezet sérülékenységén. Majulit hosszú idő óta veszélyeztették a Brahmaputra erős áramlatai, amelyek folyamatosan mosták és pusztították a sziget földjét.
Payeng nem akarta tétlenül figyelni, ahogy a terület egyre sivárabbá válik.
A OneEarth beszámolója szerint 1979-ben kezdett fákat ültetni. Apró csemetéket helyezett a kiszáradt talajba, majd mindennap visszatért hozzájuk, hogy gondoskodjon róluk.
Nem tudhatta, hány növény marad életben. A faültetés mégis fokozatosan a mindennapjai részévé vált, és évről évre folytatta a munkát.

A néhány csemetéből lassan teljes ökoszisztéma fejlődött
A későbbi erdő kezdetben mindössze egy száraz, instabil földterület volt, amelyen elszórtan álltak a fiatal növények. Az első fák túlélése idővel megváltoztatta a talaj és a környezet állapotát.
A növényzet árnyékot adott, segített megtartani a nedvességet, és kedvezőbb feltételeket teremtett más fajok megjelenéséhez. Az évek során újabb növények telepedtek meg a területen, a ritkás facsoportok pedig fokozatosan összefüggő erdővé sűrűsödtek.
A kezdetben bambuszokból és kisebb növényekből álló terület egyre változatosabbá vált. Több fafaj jelent meg, majd az újonnan kialakult élőhely az állatokat is visszacsábította.
Az erdő növekedése nem egy előre elkészített terv alapján történt. Payeng folyamatosan ültetett, miközben hagyta, hogy a természet saját ritmusában alakítsa tovább a területet.
Visszatértek a madarak, a szarvasok és az elefántok
Ahogy a növényzet egyre sűrűbb lett, fokozatosan megjelentek az első állatok. Ma már számos madárfaj, szarvas és más vadállat él az erdőben, de orrszarvúkat is megfigyeltek a területen.
Budapest