Budapest
Related Articles
281 milliárd forintnyi állami befektetés került célkeresztbe
Nem névtelen kishalak vagy néhány milliós számlák kerültek elő, hanem az Orbán-rendszer gazdasági hátországának legismertebb szereplői. Radnai Márk kormánybiztos a Transparency International Magyarország 281 milliárd forintnyi állami befektetést érintő büntetőfeljelentésére reagálva Mészáros Lőrinc, Tiborcz István és Nagy Márton érdekkörét is megnevezte.
A Transparency International Magyarország a Baross Gábor Tőkeprogram egyes befektetései miatt tett büntetőfeljelentést, és számvevőszéki vizsgálatot is kezdeményezett. A szervezet szerint az ügyleteknél összeférhetetlenségi kockázatok, hiányos kockázatkezelés és súlyos átláthatósági problémák merülhettek fel.
A vizsgált konstrukciók összértéke 281 milliárd forint. Ez már nem intézhető el egyszerű adminisztratív hibaként vagy néhány szerencsétlen döntésként. Olyan közpénzről van szó, amelyből kórházakat, iskolákat és vasútvonalakat lehetne fejleszteni.
Radnai Márk szerint a programban az állam egyes esetekben a befektetések 70 százalékát finanszírozta, miközben csupán 20–50 százalékos tulajdoni részesedést szerzett. Ha ezek az arányok a vizsgálatok során is megerősítést nyernek, tisztázni kell, miért vállalt az állam nagyobb pénzügyi kockázatot annál a befolyásnál és nyereségnél, amely végül megillette.
A feljelentés természetesen még nem jelent bűnösséget. Annak megállapítása, történt-e bűncselekmény vagy más jogsértés, a nyomozó hatóságok, az ügyészség és végső soron a bíróság feladata.
Tiborcz István, Mészáros Lőrinc és Nagy Márton köre is előkerült
A kormánybiztos konkrét érdekeltségeket is felsorolt. A vizsgálatban érintett az Andezit Magántőkealap, amelyet Tiborcz István üzleti környezetéhez kötnek. Az MBH Magántőkealap társbefektetői oldalán Radnai szerint Mészáros Lőrinc érdekeltségei jelennek meg.
A Trustify Impact I. nevű konstrukció szálai pedig állítása szerint Nagy Márton korábbi gazdasági miniszter családi és üzleti környezetéhez vezethetnek, többek között Fenyvesi Péteren keresztül.
A politikai vagy üzleti kapcsolódás önmagában nem bizonyítja, hogy az említett személyek jogellenesen jártak el, közvetlenül részt vettek a döntésekben, vagy személyesen gazdagodtak az állami befektetésekből. A vizsgálatoknak kell feltárniuk a tényleges tulajdonosi viszonyokat, a döntési láncot, az értékelések megalapozottságát és a pénzek további útját.
A nevek súlya azonban így is jelentős. Nem ismeretlen alapkezelőkről, vidéki vállalkozókról vagy néhány kisebb ügyletről van szó, hanem a korábbi hatalmi rendszer legfelsőbb gazdasági és politikai köreihez kapcsolódó szereplőkről.
Radnai Márk úgy értékelte a rendszert, hogy abban „a közpénz privatizálódik, a kockázat az államé, a haszon pedig a kiválasztottaké”. Ez egyelőre politikai minősítés, de pontosan kijelöli, mit kellene feltárniuk az ellenőrző szerveknek.
A tőkeprogramok önmagukban nem kifogásolhatók. Az állam gazdasági válság, hitelszűke vagy stratégiai iparágak fejlesztése idején joggal fektethet be vállalkozásokba. A probléma akkor kezdődik, ha a közpénz aránytalan kockázat mellett, homályos értékeléssel és politikailag összekapcsolt körökhöz kerül.
A vizsgálatnak ezért nemcsak arra kell választ adnia, hogy formailag szabályosak voltak-e a szerződések. Azt is tisztázni kell, hogyan választották ki a befektetési célpontokat, kik végezték az értékbecslést, milyen biztosítékokat kapott az állam, és miért érhette be kisebb tulajdonrésszel, ha a forrás nagy részét ő biztosította.