Az elmúlt hónapokban új lendületet kaptak azok a viták, amelyek Orbán Viktor esetleges büntetőjogi felelősségéről szólnak. Különösen az úgynevezett „aranykonvoj-ügy” került a figyelem középpontjába, miután sajtóértesülések szerint egy ügyészségi dokumentumban Orbán Viktor neve is szerepel azok között, akiknek a felelősségét a nyomozásnak tisztáznia kellene. A Legfőbb Ügyészség a dokumentum valódiságát nem cáfolta egyértelműen, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nyomozás folyamatban van. A kérdés azonban nem pusztán jogi, hanem politikai is: valóban elképzelhető-e, hogy Magyarország leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke egyszer börtönbe kerüljön? Sokan úgy vélik, hogy az elmúlt másfél évtizedben számos olyan ügy került napvilágra, amely legalábbis felvetette a korrupció, a hivatali visszaélés vagy a politikai befolyásgyakorlás gyanúját. Ide sorolják többek között az uniós források felhasználásával kapcsolatos vitákat, a közbeszerzések körüli visszatérő kérdéseket, valamint azokat az ügyeket, amelyekben Orbán Viktor családtagjai vagy közeli üzleti környezete is érintettként merült fel a közbeszédben. Az aranykonvoj-ügy azért különösen érzékeny, mert a sajtóban megjelent információk szerint a nyomozás egyik iránya azt vizsgálhatja, hogy a legmagasabb politikai szinteken született-e döntés az ukrán pénzszállítók elleni akcióról. Egyes források szerint maga Orbán Viktor is szerepet játszhatott a döntéshozatalban, míg más álláspontok szerint ezek az állítások egyelőre nem bizonyítottak, és a nyomozás eredményét kell megvárni. A politikai ellenfelek gyakran beszélnek arról, hogy egy kormányváltás után elszámoltatás következhet.
Budapest