Wed. Aug 10th, 2022
Spread the love

Hogyan történne a mozgósítás?

Ha Magyarországot is fegyveres támadás érné az egy hónappal ezelőtt kirobbant orosz-ukrán háborúban, akkor először azokat az 50 éven aluli személyeket hívhatnák be katonának, akik még részesültek sorkatonai képzésben – írja a Blikk cikkére hivatkozva a HVG.hu. A bulvárlap egy nyugállományú ezredest faggatott arról, hogyan is történne a mozgósítás akkor, ha Magyarország is belépne a fegyveres konfliktusba.

– először kétharmados döntéssel kellene a parlamentnek megelőző védelmi helyzetet hirdetni,
– ezt követően kiküldenék a behívókat és elkezdődnének az alkalmassági vizsgálatok,
– először az önkéntes tartalékosokat mozgósítanák,
– utána azokat, akik már teljesítettek katonai szolgálatot,
– aki nem kapott kiképzést és még nincs 65 éves, azt polgári védelmi és honvédelmi munkára hívhatnák be.

2004-ig volt itthon általános hadkötelezettség

Az általános hadkötelezettséget Magyarországon 1868-ban vezették be. Tartalékos és póttartalékos állomány létezett, a tartalékos állományt csak az uralkodó parancsára hívhatták be. A hadkötelezettség 21 éves kortól kezdődött, ezt 1939-ben leszállították 18 évre. A hadkötelezettséggel foglalkozott egy 1889. és egy 1912. évi törvénycikk is. 1939-ben bevezették a honvédelmi kötelezettség fogalmát.

Magyarországon a második világháború befejezését és a szovjet érdekszféra és befolyás kiterjesztésének belpolitikai megszilárdítását (1948) követően, a katonai rendszerek is újjászervezésre kerültek. A hidegháborús szovjet–amerikai szembenállás és az erre épülő szovjet katonai doktrína értelmében, a szovjet érdekszférába került és szovjet erőkkel megszállt országokban, így hazánkban is erős helyi hadsereget kellett szervezni, amelyek szövetségesi rendszerben (a NATO ellenpólusaként létrehozott Varsói Szerződés alapján), összehangoltan képesek fellépni egy Nyugatról érkező agresszió esetén.

A sorkatonai szolgálat fennállása alatt sohasem örvendett különösebb népszerűségnek, bár a jelentős létszámú sorállomány által képviselt költséghatékony fizikai munkaerő a civil társadalom szempontjából is gyakran hasznot hozott, például a katasztrófavédelemben vagy a nagy állami építkezések és mezőgazdasági betakarítások alkalmával történt „bevetéseken”. Az évtizedek során a sorkatonaság egész intézményrendszerét számos kritika érte és a fiatal férfiak több generációja számára jelentett kihívást a polgári életvitel és a korai felnőttkor kialakítását megnehezítő, sokféle megterhelést jelentő sorkatonai szolgálat alóli felmentés különféle lehetőségeinek keresése. A sikeresen bevonultatott állomány morálja sem volt jobb: a hadseregbe került fiatalok hozzáállása a túlélés, az ügyeskedés és a nehezebb feladatok alóli kibúvás alapján épült fel, amelyhez tovább negatív tényezőként járult a saját kategóriájában is legfeljebb közepesnek minősíthető ellátás, a gyakran elavult és kifogásolható műszaki minőségű eszközpark, a gyakran megkérdőjelezhető logikájú kiképzési és egyéb feladatok és a szervezet szinte minden szintjén tapasztalt interperszonális nehézségek és konfliktusok. Ezek a körülmények a szubkulturális érdekességet képviselő katonai szleng és humor kifejlődése mellett a hadsereg és a sorkatonaság intézménye demoralizálódásának és hitelvesztésének is táptalajt jelentettek – írja a Wikipédia.

Magyarországon 1868 és 2004 között élt az általános hadkötelezettség, eleinte 21, 1939-től 18 éves kor felett hívták be a fegyverforgatásra alkalmas fiatalokat – írja a Blikkre hivatkozva a HVG, külön említve, hogy rendkívüli helyzetben a katonai szolgálat a 18 és 50 év közöttiek számára alkotmányos kötelezettség.

Forrás

Az alábbi gombokkal oszthatod meg a cikket, ha fontosnak találod a mondanivalóját!

By admin