Budapest
Related Articles
Nem csillapodik a politikai földindulás a választási győzelem után: miközben minden szem a kormányalakításra szegeződik, máris egy sokkal kényesebb kérdés került az asztalra. Mi történik akkor, ha az új kétharmados többség és a hivatalban lévő köztársasági elnök látványosan egymásnak feszül? A most kibontakozó helyzet túlmutat a napi politikai adok-kapokon: alkotmányos vita is lehet belőle, amely hosszú időre meghatározhatja a magyar közjogi rendszer működését. Magyar Péter nyíltan távozásra szólította fel Sulyok Tamást. A Magyar Péter vezette Tisza Párt kétharmados győzelme után az egyik legerősebb politikai üzenet az volt, hogy a pártelnök felszólította Sulyok Tamást, mondjon le köztársasági elnöki tisztségéről. Magyar Péter érvelése szerint az államfő nem független közjogi szereplőként működött, hanem a korábbi hatalmi berendezkedés részeként. Állítása szerint az elmúlt években több kulcsfontosságú intézmény – köztük az igazságszolgáltatás, az ügyészség és más alkotmányos szervek – politikai logika mentén alakult át, és ebbe a sorba illeszkedik a köztársasági elnöki pozíció is. A Sándor-palota nem mondta ki, hogy távozik az államfő. A felvetésre a Sándor-palota írásban reagált, ám a válasz nem adott egyenes feleletet arra, hogy Sulyok Tamás hajlandó lenne-e lemondani. A közlemény lényege az volt, hogy a köztársasági elnök jogállását és feladatait az Alaptörvény szabályozza. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az államfőnek a választások után világos alkotmányos feladatai vannak: össze kell hívnia az Országgyűlés alakuló ülését, javaslatot kell tennie a miniszterelnök személyére, és egyeztetnie kell a parlamentbe jutott pártokkal. Politikai olvasatban ez erős jelzés: a hivatal jelen állás szerint nem arra készül, hogy az államfő önként félreálljon. Nem elég a politikai akarat, jogi út is kell. A mostani helyzet egyik legfontosabb tanulsága, hogy a politikai felhatalmazás és a közjogi realitás nem mindig ugyanaz. Attól, hogy a választók kétharmados többséget adtak az új parlamenti erőnek, a közjogi tisztségviselők még nem veszítik el automatikusan a pozíciójukat.