Alekosz ultimátumot küldött: szeptember 1-jéig várja Orbán Viktor letartóztatását
Nagy Alekosz augusztus 20-án hosszú közölte, hogy szerinte szeptember 1. a „határidő” arra, hogy Orbán Viktor börtönbe kerüljön. A véleményvezér nemcsak letartóztatásokról, hanem vagyonelkobzásról, élő televíziós közvetítésről és egy általa elnevezett program elindításáról is írt.
Alekosz szerint szeptember 1-jén lejár a türelmi idő
A bejegyzés már a címével sem kerülgeti a témát: „Börtöntöltelékek”. Alekosz rögtön az első mondatokban megjelöli a dátumot, majd tudatja az illetékesekkel, hogy szerinte az eddigi türelmi időszak lezárult.
„Szeptember 1. Ez a határideje annak, hogy Orbán Viktor Börtönbe kerüljön. Nincs több türelem.”
Alekosz maga is elismeri, hogy „jogilag ez nem ilyen egyszerű”, de gyorsan túl is lép ezen a részleten. Úgy véli, Orbánt már korábban előzetes letartóztatásba lehetett volna helyezni, és most elérkezett az idő a határozott fellépésre.
A bejegyzés azonban politikai vélemény, nem hatósági döntés. Magyarországon a letartóztatás elrendeléséről kizárólag bíróság határozhat. Vádemelés előtt erre csak az ügyészség indítványa alapján kerülhet sor, és a törvényben meghatározott feltételeknek is teljesülniük kell. A letartóztatás célja nem a büntetés előrehozása, hanem például a terhelt jelenlétének biztosítása vagy annak megakadályozása, hogy veszélyeztesse a bizonyítást. Ezt a Legfőbb Ügyészség tájékoztatója is egyértelműen rögzíti.
A szeptember 1-jei határidő tehát Alekosz saját ultimátuma. Sem a nyomozó hatóságnak, sem az ügyészségnek, sem a bíróságnak nem keletkezik feladata attól, hogy valaki bekarikáz egy dátumot a naptárban, vagy nagybetűvel leírja a „BÖRTÖN” szót.
Alekosz ennek ellenére részletes forgatókönyvet vázolt fel. Orbán Viktor mellett Tiborcz Istvánt, Rogán Antalt, Lázár Jánost, Mészáros Lőrincet, Matolcsy Györgyöt, Szijjártó Pétert és Várkonyi Andreát is megnevezte.
A bejegyzés azonban politikai vélemény, nem bírósági ítélet: az érintettek büntetőjogi felelősségét ilyen általánosságban semmi nem alapozza meg.
Minimum tizenkét hónapot szabna ki, és élő közvetítést is szeretne
A hagyományos igazságszolgáltatásban először megvizsgálják a bizonyítékokat, majd ezek alapján döntenek arról, indokolt-e valamilyen kényszerintézkedés. Alekosz elképzelésében a sorrend ennél jóval gyorsabb lenne.
A véleményvezér szerint az általa felsorolt embereket minimum tizenkét hónapra előzetesbe kellene helyezni, és ezalatt majd „a törvény is utoléri” őket.
Ez jogállami szempontból fordított sorrend lenne. A személyi szabadságot nem lehet azért elvonni valakitől, hogy a hatóságoknak később legyen idejük megfelelő ügyet és bizonyítékokat találni hozzá. A letartóztatás oka és törvényes jogalapja már a döntés pillanatában szükséges.
Ha valakivel szemben konkrét bűncselekmény gyanúja merül fel, annak ugyanúgy végig kell mennie a büntetőeljárás törvényes szakaszain, mint bárki más esetében. Vizsgálat, bizonyítékok, gyanúsítás, ügyészi döntés, majd szükség esetén bírósági eljárás kell hozzá. A letartóztatás még ezek után sem automatikus.
Alekosz azonban nem állt meg a letartóztatás gondolatánál. Azt is szeretné, ha az általa elképzelt eseményeket a teljes magyar sajtó élőben közvetítené, és egyetlen fontos pillanat sem maradna le a képernyőről.
A műsorvezetői feladatra is talált embert: saját bevallása szerint szívesen elvállalná. Így a bejegyzés egyszerre lett politikai kiáltvány, büntetőeljárási forgatókönyv és egy főműsoridős televíziós produkció terve.
Alekosz még nevet is adott az elképzelt folyamatnak. Szerinte szeptember 1-jétől a gyakorlatban is elindulhat az „Út a Börtönbe program”.
Arról nem írt részletesen, hogy a programnak lenne-e jogszabályi háttere, felelős intézménye, költségvetése vagy bármilyen hivatalos támogatása. A terv egyelőre kizárólag Alekosz közösségi oldalán létezik.
Budapest