Az interneten vírusszerűen terjed az a bejegyzés, melyet egy magyar nyugdíjas hölgy írt kortársainak!
Nyugdíjas Barátaim! Az 1930-as, 40-es, 50-es évek szülöttei! Mi megtapasztaltuk, láttuk, és éltük a háborús eseményeket és azok következményeit…, a lerombolt országot. Ez a korosztály volt, aki eltakarította a háborús romokat. Építette gyermekei számára az alapokat.
Szépítette környezetét. A vidéki lakosságnak nem kis terheket jelentett a 60-as,70-es, 80-as években: – Az úthálózat, járdaépítés, – villamoshálózat, – a vízvezeték- és csatornahálózat, – a telefon – a gázvezeték rendszer építéséhez a hozzájárulás. Szabadnapjukon és munka után, társadalmi munkában a gyári munkások, bányászok, parasztfiatalok gyermek- és munkásüdülőket, kulturális létesítményeket, gyárakat, üzleteket, vasutat, parkokat stb. építettek. Kézzel mozgatható csigákkal vonszolták fel az emelvényre az anyagot, talicskával egyengették a talajt, daruk és emelőgépek hiányában.