A sajtótájékoztatón az Economx kérdésére az is szóba került, hogy egy magyar csatlakozás esetén indulhatna-e eljárás Orbán Viktor ellen. Laura Kövesi válasza alapján erre nem lehet egyszerű igennel vagy nemmel felelni, mert minden azon múlna, milyen hatáskört kér Magyarország az Európai Ügyészség számára.
Példaként Lengyelországot és Svédországot említette. Lengyelország esetében a csatlakozási kérelem úgy szólt, hogy az EPPO hatásköre az ügyészség 2021-es működésének kezdetéig nyúljon vissza. Ez gyakorlatilag visszamenőleges hatáskört jelent. Svédország ezzel szemben azt kérte, hogy az ügyészség csak a csatlakozás pillanatától kezdve vizsgálhassa az ügyeket.
Kövesi ezzel kapcsolatban így fogalmazott:
„Ez tehát különböző helyzet, meglátjuk, Magyarország melyiket választja”
Vagyis a kérdés lényege nem az, hogy az Európai Ügyészség automatikusan vádat emelne-e bárki ellen, hanem az, hogy Magyarország milyen időbeli hatályt engedne az EPPO-nak. Ha csak a csatlakozás utáni ügyekre vonatkozna a hatásköre, akkor a korábbi esetek kívül maradhatnának a vizsgálati körön. Ha viszont visszamenőleges hatáskört kapna, akkor korábbi, uniós pénzekhez kapcsolódó ügyek is előkerülhetnének.
Budapest