Lannert Judit: Gyerekközpontú, kompetenciaalapú iskolákra van szükség

A tárcavezető arról, hogy szerinte milyen lesz a 21. századi iskola, elmondta:

az iskolának a tanulás folyamatát kell a középpontba állítania, segítségül hívva a mesterséges intelligencia (AI) használatát, de a lényeg az lenne, „hogyan gondolkozunk, hogyan akarunk megoldani egy problémát, és nem az, hogy fellistázunk tényeket, adatokat, mintha egy műveltségi versenyen lennénk”.

Rámutatott: az AI reális veszélye, hogy kiiktatja a gondolkodási folyamatot, ezért ehhez „fel kell nőni”, tehát a mesterséges intelligenciát akkor tudjuk jól használni, ha magas a szövegértés és logikai gondolkodás szintje, mert ha nem, akkor az „bekebelez minket”.

Kifejtette: a 21. század iskolájában fontos a kritikai gondolkodás, a kérdezés, a vita, a kreativitás, a kommunikáció, együttműködés, ha ezek megvannak, akkor már az AI-t is lehet arra használni, amire való. Szavai szerint „nem ördögtől való dolog” a közösségi média- és mobilhasználat nagyon fiatal korban történő korlátozása sem, erre nagyon sok ország tett már intézkedéseket; a fókuszáltság kialakulásához szükség van az ezektől való távolságtartásra, helyette a mozgás, a levegő, a társas kapcsolatok lennének fontosak a gyerekeknek.

Elmondta: a mesterséges intelligencia használata 12-14 éves korban vagy a középiskolában lehet hasznos, ekkor már lehet játszani vele, felfedezni, de előtte inkább offline kellene létezni.

Az érettségin fontos lexikális tudás fontosságát hangsúlyozva Lannert Judit kiemelte: