Budapest
Related Articles
A magántőkealapok teljes körű felülvizsgálata indul el
Kedd este megjelent a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely teljes körű és soron kívüli felülvizsgálatot rendel el a magántőkealapok működéséről és szabályozásáról. Ez azért lehet az elmúlt időszak egyik legfontosabb gazdasági-politikai döntése, mert a magántőkealapok ügye évek óta az egyik legérzékenyebb terület Magyarországon. Ezekben a konstrukciókban az elmúlt években hatalmas vagyonok jelentek meg, miközben a tulajdonosi háttér sok esetben nehezen volt átlátható a nyilvánosság számára.
A Magyar Péter miniszterelnök által jegyzett kormányhatározat szerint a kabinet indokoltnak tartja a magántőkealapokra vonatkozó szabályok és az alapok működési kereteinek „teljes körű és soron kívüli” felülvizsgálatát. A célként a tényleges tulajdonosi viszonyok átláthatóvá tételét jelölték meg. A feladat végrehajtásáért Kármán András pénzügyminiszter felel, a határidő pedig 2026. június 15.
Ez nem egyszerű technikai módosítás, és nem is egy apró jogszabályi finomhangolás. A magántőkealapok kérdése azért vált ennyire kényes üggyé, mert ezek a konstrukciók formálisan törvényes befektetési alapok, ugyanakkor sok esetben éppen az volt velük kapcsolatban a legnagyobb probléma, hogy a nyilvánosság nem láthatta pontosan, kik állnak mögöttük, kik a végső haszonhúzók, és milyen vagyonelemek kerültek rajtuk keresztül magánkézbe.
A kormány most azt ígéri: ennek vége lehet. A döntés lényege, hogy már nem általános politikai ígéretként beszélnek az átláthatóságról, hanem konkrét feladatot adtak a pénzügyminiszternek, konkrét határidővel. Június 15-ig elő kell készíteni azokat a jogszabályi változtatásokat, amelyekkel a kormány átláthatóbbá tenné a magántőkealapok működését.
A NER egyik legfontosabb rejtekhelye került célkeresztbe
A magántőkealapokat az elmúlt években sok kritika érte. A Transparency International Magyarország már korábban arról írt, hogy Magyarországon pontos és teljes körű nyilvántartást kellene vezetni a magántőkealapok tényleges tulajdonosairól. A szervezet szerint a korábbi gyakorlat uniós szempontból is aggályos volt, mert a tulajdonosi háttér nem volt kellően átlátható.
A Direkt36 korábban azt tárta fel, hogy egy NAV által kezelt adatbázisból még ki lehetett deríteni több magántőkealap tényleges tulajdonosát, majd ezek az adatok eltűntek az állami rendszerből. Ez különösen megerősítette azt a gyanút, hogy a magántőkealapok nemcsak befektetési eszközök, hanem vagyonelrejtési és politikai-gazdasági befolyásszerzési konstrukciók is lehettek.
A Válasz Online néhány napja arról írt, hogy a közpénzzel feltőkésített magántőkealapok visszaszerzése vagy állami kontroll alá vonása jogilag bonyolultabb lehet, mint az alapítványokba kiszervezett vagyonok ügye, de nem lehetetlen. A lap szerint a kérdés különösen Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltségei miatt lehet politikailag robbanásveszélyes.
Éppen ezért a mostani kormányhatározat nemcsak gazdasági, hanem politikai szempontból is komoly jelentőséggel bír. Ha valóban elkezdődik a magántőkealapok teljes körű átvilágítása, akkor olyan területhez nyúlhat hozzá a kormány, amelyet sokan a NER gazdasági hátországának egyik legfontosabb rejtekhelyeként tartottak számon.
A magántőkealapok eddig sokak számára éppen azért voltak vonzóak, mert a tényleges tulajdonosi háttér nehezebben volt követhető. Ha a kormány valóban megnyitja ezt a rendszert, akkor olyan vagyonmozgások, befektetések, részesedések és kapcsolati hálók válhatnak láthatóvá, amelyeket eddig legfeljebb sejteni lehetett.
Most nemcsak beszélnek róla, határidőt is adtak
A mostani döntés azért különösen fontos, mert a kormányhatározat már nem pusztán politikai szándékot fogalmaz meg. Konkrét feladatot ad Kármán András pénzügyminiszternek, és konkrét határidőt szab a jogalkotási előkészítésre. A határidő 2026. június 15., vagyis addig kell előkészíteni azokat a jogszabályi változtatásokat, amelyekkel átláthatóbbá tennék a magántőkealapok működését.
A nagy kérdés most az, milyen mélyre mernek nyúlni. Lesz-e valódi nyilvánosság a tényleges tulajdonosokról? Kötelezik-e az alapokat részletes adatszolgáltatásra? Megvizsgálják-e, milyen állami pénzek, állami banki források vagy közbeszerzési bevételek kerültek ezekbe a struktúrákba? És ami talán a legfontosabb: lesz-e következménye annak, ha kiderül, hogy közpénzből épült magánvagyon?