Fri. Aug 12th, 2022
Spread the love

Csak az ikerbabái tartják a lelket a gyászoló apában. A kis Johanna és Barnabás még a kórházban erősödik, egyelőre nem térhetnek haza jászszentandrási otthonukba. Még nem is sejtik, hogy mekkora hátránnyal indul a kis életük, mert az édesanyjuk, Kitti, aki tíz éven át álmodozott róluk, a szülés után meghalt.

Kitti és Attila tíz éve látták elérkezettnek az időt arra, hogy családot alapítsanak, de a sors eleinte nem volt kegyes hozzájuk. Johanna és Barnabás a lombikprogramnak köszönhetően nyolc hónappal ezelőtt, az ötödik próbálkozásra megfogant. Kitti minden gondolatát az anyaságra való felkészülés töltötte ki. Gyakran éjszakákba nyúlóan olvasott, semmit sem bízott a véletlenre, még arra is több órás kutatómunkát szánt, melyik cumi lesz a legmegfelelőbb a babáknak – írta a Blikk.

“Folyamatosan írt nekem a kórházból. A szülés előtt elmondta, hogy reszket, nagy fájdalmai vannak. De csak a gyerekek érdekelték. Hitt abban, hogy a babák április 8-án jönnek a világra, a 8-as volt ugyanis a szerencseszáma” – mesélte a lapnak a könnyeivel küszködve Attila. Johanna és Barnabás a 34. hétre, császármetszéssel megszületett, azonnal felkerültek a koraszülött osztályra. Másnap Kittit újra megműtötték, emiatt bekerült az intenzívre. “Élet-halál között lebegett két napig. Minden egyes nap bent voltam nála. Potyogtak a könnyeim, de bíztam a felépülésében. Szép lassan elkezdett inni a fecskendőből, evett, felült és felállították. Úgy tűnt, valóban javulni kezdett az állapota. A halála előtti napon elköszöntem tőle, majd másnap felhívtak, hogy hiába küzdöttek az életéért”. Az édesanya törékeny teste elfáradt, Kitti örökre lehunyta a szemét. Az apuka két kisbabával maradt egyedül. “Tíz évig tudtam, mit jelent gyermekekért harcolni.

Most végre itt vagyok két babával, de feleség és anya nélkül. Jelenleg az ikreim tartanak két lábbal a földön. Folyamatosan járok be hozzájuk a kórházba, és amikor eljövök tőlük, halhatatlannak érzem magam” – mondta, majd hozzátette: a felesége haláláig nem vette kézbe gyermekeit. “Az édesanyát illeti meg az a kiváltság, hogy először felvegye a kisbabáit. Nem akartam ezt elvenni tőle. Kitti halála másnapján bementem a kicsikhez, akkor vettem kézbe, etettem és tettem tisztába őket először. Fantasztikus érzés volt. Elszomorít, hogy egy percig sem lehettünk teljes család, együtt, kezünkben az újszülöttekkel, akik tíz év után szálltak le hozzánk.”

 

By admin